Miért a FortiSIEM a sikeres kibervédelmi projektek alapja?

Vakriasztásoktól az automatizált válaszig: 

Miért a FortiSIEM a sikeres kibervédelmi projektek alapja?

A mai digitális világban egy vállalatigazgató (CEO) vagy információbiztonsági vezető (CISO) számára az egyik legnagyobb kihívás az IT és OT (operatív/gyártási technológiai) rendszerek átláthatósága és védelme. A vállalati infrastruktúrák rendkívül összetettek: a helyi szerverek (On-premise) és a felhős szolgáltatások (Cloud) elosztva működnek, a védelmi szoftverek pedig naponta sok tízezer riasztást generálnak. Ez a hatalmas „zaj” úgynevezett riasztási fáradtsághoz (alert fatigue) és ahhoz vezet, hogy a valóban veszélyes kiber-támadások észrevétlenek maradnak.

A probléma megoldására a szervezetek úgynevezett SOC (Security Operations Center – Kiberbiztonsági Műveleti Központ) csapatokat hoznak létre, amelyek működéséhez elengedhetetlen a központi naplógyűjtés és menedzsment. Ezt a szerepet tölti be a FortiSIEM, amely egyetlen integrált platformban egyesíti a naplóelemzést, a hálózati leltárt, a viselkedéselemzést, az automatizált reagálást és a mesterséges intelligenciát.

A rendszer élő térképe: Beépített CMDB és automatikus eszköz-felderítés

Informatikai alapigazság: „Nem védheted meg azt, amiről nem is tudod, hogy létezik.” A hagyományos biztonsági rendszerek nagy hibája, hogy nem ismerik a vállalat teljes infrastruktúráját.

A FortiSIEM egyik legnagyobb előnye a beépített CMDB (Configuration Management Database – Konfigurációmenedzsment Adatbázis), amely a vállalat IT-rendszerének automatikusan frissülő, élő digitális térképe és leltára.

  • Sokrétű felderítés: A rendszer nemcsak az IP-címeket látja, hanem automatikus pásztázással (SNMP, WMI, PowerShell, SSH, NetFlow, IPFIX protokollokon keresztül) feltérképezi a szervereket, hálózati eszközöket és alkalmazásokat.
  • Azonnali kontextus: Pontosan rögzíti az operációs rendszerek verzióit, a telepített szoftvereket, a nyitott portokat, a futó szolgáltatásokat és a hálózati kapcsolatokat.

Árnyék-IT és illegális módosítások kiszűrése: Ha egy dolgozó vagy egy támadó engedély nélkül csatlakoztat egy új eszközt a hálózatra, vagy módosítja egy kritikus szerver beállításait, a FortiSIEM azonnal riasztást ad.

Rugalmas 3-rétegű architektúra: Skálázhatóság és TCO-optimalizálás

A nagyvállalatok és a kiszervezett biztonsági szolgáltatók (MSSP – Managed Security Service Provider) számára kulcskérdés a rendszer teljesítménye és a TCO (Total Cost of Ownership – Teljes Élettartam-költség). A FortiSIEM elosztott, 3-rétegű felépítése garantálja, hogy a rendszer a vállalat növekedésével együtt, leállás nélkül skálázható legyen:

  1. Supervisor (Központi vezérlő): A rendszer „agya”, amely a webes felületet (GUI), a CMDB-t, a szabályrendszert és a jelentéskészítést biztosítja. Kisebb környezetekben „All-In-One” (minden-az-egyben) módban is működik.
  2. Worker (Feldolgozó csomópontok): Az elosztott motor, amely a valós idejű elemzéseket és historikus kereséseket végzi. Ha megnő az adatforgalom, leállás nélkül újabb Worker csomópontok adhatók a rendszerhez.
  3. Collector (Adatgyűjtő csomópontok): A logforrások közelébe kihelyezett adatgyűjtők, amelyek összeszedik, normalizálják és akár 10-szeresére tömörítik az adatokat. Hálózati kimaradás esetén helyben pufferelnek, így nem vész el adat.

 

A rendszer áteresztőképességét az EPS (Events Per Second – Másodpercenkénti Eseményszám) határozza meg. A FortiSIEM rugalmasan telepíthető helyi virtuális gépekként (VMware ESX, Hyper-V, KVM), dedikált hardveres célgépeken, publikus felhőben (AWS, Azure, GCP), vagy akár kulcsrakész SaaS (Software as a Service) felhős szolgáltatásként is.

Intelligens detektálás: UEBA, ML, SIGMA és CTI (Threat Intelligence)

A FortiSIEM nem csupán statikus szabályok alapján keresi a bajt, hanem több védelmi vonalat egyesít:

  • 2800+ gyári korrelációs szabály és SIGMA támogatás: Azonnal használható szabálykészlet a legfrissebb IT/OT fenyegetések ellen, amely kiegészíthető a nyílt forráskódú SIGMA könyvtár szabályaival.
  • UEBA (User and Entity Behavior Analytics – Felhasználói és Eszköz-viselkedés Elemzés): A mesterséges intelligencián (ML – Machine Learning) alapuló digitális detektív. Megtanulja a felhasználók és gépek normális viselkedését, és azonnal riaszt, ha eltérést tapasztal (például, ha egy pénzügyi munkatárs hirtelen éjjel 3-kor lép be, és gigabájtokat kezd letölteni).
  • CTI (Cyber Threat Intelligence – Kiberfenyegetettségi Hírszerzés): A rendszer automatikusan lekéri a globális feketelistákat (AlienVault OTX, Emerging Threats, FortiGuard) API-n keresztül. Ha a hálózatban bárki kapcsolatba lép egy ismert kártékony IP-címmel, tartománnyal (Domain) vagy kártékony fájllal (IOC – Indicators of Compromise / Fertőzési Indikátorok), a FortiSIEM azonnal jelzi.

Dinamikus kockázati pontozás (Risk Scoring): A riasztásokat a rendszer automatikusan rangsorolja az érintett eszköz fontossága és a fenyegetés súlyossága alapján, így a SOC elemzők a legkritikusabb ügyekkel kezdhetnek.

Végponti őrszemek: Ügynökprogramok, FIM és Osquery

A hálózaton kívül dolgozó laptopok és a kiemelt szerverek védelmére a FortiSIEM kétféle adatgyűjtést alkalmaz: ügynökprogram nélkülit (Agentless) és ügynökprogram alapút (Agent).

A telepített szoftveres ügynökprogramok (Advanced Agents) a következő extra védelmet nyújtják:

  • FIM (File Integrity Monitoring – Fájlintegritás-ellenőrzés): Digitális „plomba” a kritikus állományokon, amely azonnal jelez, ha valaki módosítja vagy törli a fontos fájlokat.
  • Registry és szoftverváltozás figyelés: Észreveszi a Windows regisztrációs adatbázisának módosításait és a nem kívánt szoftvertelepítéseket.
  • Tanúsítvány-monitorozás: Figyelmeztet a lejáró digitális tanúsítványokra, megelőzve a leállásokat.
  • Osquery támogatás: Mélyreható törvényszéki vizsgálatokat tesz lehetővé a gyanús háttérfolyamatok (pl. szokatlan PowerShell vagy LSASS parancsok) felderítésére.

 

Az ügynökprogramok beállítását központi sablonokkal (Agent Templates) és automatizált Active Directory csomagtelepítéssel is megvalósítható, amely drasztikusan lecsökkenti a bevezetési időt.

Önmagától cselekvő védelem és AI asszisztens: Szkriptek és FortiAI-Assist

Kiber-támadás esetén a reakcióidő döntő. Célunk az MTTD (Mean Time to Detect – Átlagos Észlelési Idő) és az MTTR (Mean Time to Respond – Átlagos Reakcióidő) minimálisra csökkentése.

  • Helyreállítási szkriptek (Remediation Scripts): Ahelyett, hogy a biztonsági csapatnak manuálisan kellene beavatkoznia minden egyes riasztásnál, a FortiSIEM képes automatikusan elhárító és helyreállító szkripteket (Python, Bash vagy beépített válaszszerkezetek) indítani egy meghatározott incidens észlelésekor.
  • Működés és feladatkörök: A szkriptek futhatnak közvetlenül a végpontokon, a FortiSIEM Supervisor csomópontján vagy egy dedikált automatizációs szerveren. Segítségükkel a rendszer emberi beavatkozás nélkül, azonnal végrehajtja a szükséges biztonsági lépéseket: például automatikus incidens-elhárító szkripteket indít a végpontokon a fertőzések megszüntetésére, frissíti az API-alapú IP-feketelistákat, vagy automatikus értesítéseket és hibajegyeket küld a külső rendszerek (ServiceDesk, Slack/Teams) felé.
  • Agentic GenAI (FortiAI-Assist): A felületbe épített generatív mesterséges intelligencia asszisztens. RAG (Retrieval-Augmented Generation) technológiával segít az elemzőknek a lekérdezések megírásában és az incidensek elemzésében.
  • GDPR & PII Adatvédelem: A FortiAI-Assist automatikusan kitakarja a személyes adatokat (PII – Personally Identifiable Information) az AI modellek felé, garantálva az adatvédelmi megfelelőséget.

Kétirányú ITSM integráció: Zökkenőmentesen kapcsolódik a meglévő hibajegykezelő rendszerekhez (ServiceNow, Jira, Remedy).

Költségcsökkentés szűréssel: Esemény-eldobás (Event Dropping)

A SIEM rendszerek licence és infrastruktúra-igénye nagymértékben függ a beérkező adatok mennyiségétől (EPS). Egy nagyvállalati hálózatban rengeteg olyan „zajos” log keletkezik, amely biztonsági szempontból értéktelen, de leterheli a tárolókat.

A FortiSIEM Event Dropping (esemény-eldobási) szabálymotorjával a hasznosítatlan adatokat még a feldolgozás előtt kiszűrjük:

  • Kiszűrjük az engedélyezett webes böngészés óriási adatfolyamát.
  • Eldobjuk a belső hálózati névfeloldási (DNS) és nyomtató-ellenőrzési zajt.
  • Kiszűrjük a DHCP és PING állapot lekérdezéseket.

 

Ezzel a finomhangolással ügyfeleinknél 30–50%-os licenc- és tárhely-megtakarítást értünk el úgy, hogy a biztonsági láthatóság egyetlen százalékot sem csökkent!

 

Audit-készség és jogszabályi megfelelőség (Compliance)

A vezetői felelősségvállalás része a jogszabályi és iparági szabványoknak való megfelelés. A FortiSIEM több mint 1300 gombnyomásra generálható megfelelőségi jelentéssel rendelkezik:

  • Támogatott szabványok: ISO 27001, CIS Controls, NIST 800-53, PCI-DSS, HIPAA, SOX, COBIT, ITIL, GDPR.
  • Adatszuverenitás (Data Sovereignty): Nemzetközi vállalatoknál biztosítja, hogy a helyi adatok az adott ország adatközpontjában maradjanak, miközben a központi SOC látja az összegzett biztonsági helyzetet.

 

Miért térül meg a FortiSIEM bevezetése?

A FortiSIEM bevezetésével ügyfeleink nem csupán egy újabb szoftvert vásároltak, hanem egy teljes körű, integrált biztonsági ökoszisztémát.

A beépített CMDB, a 2800+ korrelációs szabály, a mesterséges intelligenciával támogatott UEBA, az automatizáció és a hatékony eseményszűrés együttesen garantálják, hogy a kiberfenyegetések ne maradjanak rejtve, a reakcióidő lecsökkenjen, és a biztonsági beruházás maximális megtérülést (ROI) biztosítson alacsony üzemeltetési költségek (TCO) mellett.

NIS2 2026-ban: mit kell ténylegesen rendbe tenni egy magyar cég IT-környezetében?

NIS2 2026-ban: mit kell ténylegesen rendbe tenni egy magyar cég IT-környezetében?

 

A NIS2 nem újabb adminisztratív teher, hanem valós képet mutat a vállalatok IT-biztonságáról

A NIS2 hatálybalépése óta az érintett vállalatok jelentős része azon dolgozott, hogy megfeleljen az új információbiztonsági követelményeknek. Az első auditok azonban gyorsan megmutatták, hogy a megfelelés jóval túlmutat a szabályzatok elkészítésén és a kötelező dokumentáció összeállításán.

Kalmár István, a Panor Informatika Zrt. CISO-ja és IT Architectje szerint az elmúlt hónapok egyik legfontosabb tanulsága, hogy sok szervezet még mindig a korábbi szabályozás logikájából indul ki.

„A legtöbb cég azt gondolta, hogy ugyanaz történik majd, mint a GDPR esetében: elkészítik a dokumentációt, és ezzel teljesítették is a követelményeket. A NIS2 azonban már nem ezt vizsgálja.”

A dokumentáció csak a kezdet

A GDPR időszakában a megfelelés középpontjában elsősorban a szabályzatok és az adminisztratív követelmények álltak, ezért sok vállalat úgy vélte, hogy a NIS2 esetében is elegendő lesz a dokumentáció frissítése.

A gyakorlat azonban mást mutat. A NIS2 nemcsak azt vizsgálja, hogy egy szervezet rendelkezik-e megfelelő szabályzatokkal, hanem azt is, hogy azok a mindennapi működésben valóban érvényesülnek-e. Hiába megfelelő a dokumentáció, ha a technikai környezet nincs felkészítve egy kibertámadás kezelésére. Ezért fordult elő több esetben is, hogy a vállalatok csak az audit során szembesültek azzal, hogy miközben a dokumentációjuk rendben volt, az informatikai rendszerük már nem felelt meg az elvárásoknak.

A legnagyobb hiányosság nem a technológia, hanem annak fenntartása

A legtöbb vállalat rendelkezik alapvető biztonsági megoldásokkal, tűzfallal, vírusvédelemmel és mentési rendszerrel. A problémát inkább az jelenti, hogy ezeket sok esetben évekkel ezelőtt vezették be, azóta pedig nem követte őket rendszeres felülvizsgálat.

Pedig az informatikai környezet folyamatosan változik: új munkatársak, új rendszerek és új üzleti folyamatok jelennek meg. Ha a biztonsági beállítások nem követik ezeket a változásokat, idővel komoly sérülékenységek alakulhatnak ki.

„Sokan úgy gondolják, hogy ha egyszer kialakították a megfelelő védelmet, akkor hátradőlhetnek. A valóságban azonban az információbiztonság folyamatos odafigyelést, felülvizsgálatot és fejlesztést igényel.”

A mentés továbbra is az egyik legfontosabb védelmi vonal

Ha egyetlen területet kellene kiemelni, az a mentési stratégia lenne. Nem elegendő biztonsági mentést készíteni, legalább ennyire fontos, hogy egy incidens után az adatok valóban visszaállíthatók legyenek.

Egy rendszeresen tesztelt mentési rendszer jelentősen csökkentheti a leállások időtartamát és az üzleti veszteséget, ezért a helyreállítási képesség ma már legalább olyan fontos, mint maga a megelőzés.

A technológia önmagában nem elegendő

A NIS2 kiemelt hangsúlyt helyez a technikai intézkedésekre, de a kibervédelem egyik legfontosabb eleme továbbra is az ember.

A többször használt jelszavak, a figyelmetlen kattintások és a nem megfelelő biztonságtudatosság továbbra is jelentős kockázatot jelentenek. Ha egy külső szolgáltatásból hitelesítési adatok szivárognak ki, a támadók gyakran ugyanazokkal próbálnak belépni a vállalati rendszerekbe is.

A technológiai védelem csak megfelelő felhasználói tudatossággal együtt lehet igazán hatékony.

Valóban milliókba kerül a megfelelés?

Sokan attól tartanak, hogy a NIS2 teljes infrastruktúra-cserét és jelentős beruházásokat igényel. A szakértő szerint ez korántsem általános. Egy jól felépített és rendszeresen karbantartott IT-környezetben sokszor elegendő a meglévő rendszerek felülvizsgálata és a hiányosságok javítása.

„A NIS2 valójában segít feltárni a gyenge pontokat. Ezek kijavítása természetesen időt és mérnöki munkát igényel, de hosszú távon jóval kisebb költséget jelent, mint egy sikeres kibertámadás következményeinek kezelése.”

 

A siker kulcsa a vezetői szemlélet

A megfelelési projektek során jól látható, hogy a technológia önmagában nem elegendő. A vezetői elköteleződés legalább ilyen fontos.

Ha a kibervédelmet kizárólag kötelező adminisztrációként kezelik, a szükséges fejlesztések könnyen háttérbe szorulnak. Azoknál a szervezeteknél viszont, ahol stratégiai kérdésként tekintenek az információbiztonságra, a megfelelési folyamat is jóval hatékonyabb.

A megfelelés nem a cél, hanem az eredmény

Azok a szervezetek, amelyek még nem teljesítették a követelményeket, várhatóan további hatósági intézkedésekre számíthatnak. A NIS2 azonban nem a szankciókról szól. A valódi cél egy olyan informatikai környezet kialakítása, amely nemcsak az auditon felel meg, hanem egy kibertámadás esetén is képes biztosítani a vállalat folyamatos működését. A NIS2 legfontosabb üzenete, hogy rávilágít azokra a hiányosságokra, amelyek sok esetben már korábban is jelen voltak. Azok a szervezetek, amelyek ezt lehetőségként kezelik, nemcsak a szabályozásnak felelnek meg, hanem hosszú távon biztonságosabb és ellenállóbb működést is teremtenek.

 

A SOC új fegyvere: mesterséges intelligencia

A SOC új fegyvere: mesterséges intelligencia

 

Gyorsabban elemez, de nem dönt helyetted

Egy modern vállalat informatikai környezetében a biztonsági rendszerek gyakorlatilag sosem alszanak. A tűzfalak, végpontvédelmi megoldások, levelezésbiztonsági rendszerek, szerverek, felhőszolgáltatások és hálózati eszközök folyamatosan naplózzák, mi történik a háttérben.

A kihívás azonban nem az adatok hiánya, hanem éppen a mennyiségük. A valódi veszélyt jelentő néhány riasztást kell megtalálni a rengeteg zaj között – méghozzá minél gyorsabban. A kibertámadások egyre kifinomultabbak, az IT-környezetek egyre összetettebbek, a biztonsági csapatok pedig gyakran több riasztást kapnak, mint amennyit emberi erővel érdemben fel lehet dolgozni.

Fontos azonban már az elején tisztázni: az MI nem önálló biztonsági csapat. Nem helyettesíti a szakembert, nem vállal felelősséget, és nem dönthet kontroll nélkül kritikus rendszerek sorsáról. Jól alkalmazva viszont jelentősen gyorsíthatja az elemzést, csökkentheti a monoton feladatokat, és segíthet abban, hogy a szakemberek a valóban fontos eseményekre koncentráljanak.

Ezért fullad bele a SOC a riasztásokba

Sokan úgy képzelik, hogy a SOC feladata annyi: megérkezik egy riasztás, valaki ránéz, majd eldönti, valódi incidensről van-e szó. A valóság ennél jóval összetettebb.

Egyetlen riasztás mögött gyakran több adatforrás állhat. Egy gyanús bejelentkezésnél például vizsgálni kellhet az identitáskezelő rendszer naplófájljait, a végpontvédelmi eseményeket, a tűzfalforgalmat, a VPN-használatot és akár a levelezésbiztonsági adatokat is. Ezek manuális összekapcsolása időigényes, különösen akkor, ha közben újabb és újabb riasztások érkeznek.

Az MI ebben a helyzetben nem azért hasznos, mert „jobban tudja” a választ, mint egy szakember, hanem azért, mert gyorsan képes nagy mennyiségű információt összefoglalni, amelynek manuális feldolgozása egy elemzőnek hosszú perceket vagy akár órákat is igénybe vehet. Mintákat keres, összefüggéseket tár fel, és előkészíti azt a kontextust, amelyre a szakember már valódi döntést tud alapozni.

Nem varázslat: időnyereség

A SOC-ban a mesterséges intelligencia legnagyobb értéke nem az automatizálás, hanem a döntés-előkészítés. Leveszi az elemzők válláról a repetitív adatgyűjtést, miközben másodpercek alatt összeállítja egy incidens első, átfogó képét.

Tipikus felhasználási területek:

  • riasztások rövid, érthető összefoglalása;
  • kapcsolódó naplófájlok és események összekötése;
  • érintett felhasználók, gépek, IP-címek és folyamatok azonosítása;
  • elsődleges súlyossági besorolás támogatása;
  • hasonló korábbi események keresése;
  • MITRE ATT&CK technikákhoz való kapcsolás;
  • javasolt vizsgálati lépések előkészítése;
  • jegyek és incidensriportok megfogalmazása;
  • vezetői összefoglalók készítése technikai részletekből.

Ezek különösen a Level 1 és Level 2 SOC-folyamatokban hasznosak. Az MI gyorsan összerakhatja az első képet: mi történt, miért érdekes, milyen adatok támasztják alá, és milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni.

Mit lát az MI, amit elsőre az ember nem?

Tegyük fel, hogy egy végpontvédelmi rendszer gyanús PowerShell-futtatást jelez. Önmagában ez még nem feltétlenül incidens. A PowerShell lehet teljesen legitim adminisztrációs eszköz, de támadók is gyakran használják felderítésre, letöltésre vagy további kód futtatására.

Egy szakembernek ilyenkor több kérdésre kell választ találnia:

  • Melyik gépen futott a parancs?
  • Melyik felhasználó indította
  • Interaktív munkamenetből történt, vagy valamilyen folyamat hívta meg?
  • Volt hálózati kapcsolat külső címek felé?
  • Történt fájlletöltés?
  • Látható hasonló esemény más gépeken is?
  • Kapcsolható ismert támadási technikához?

Ez az a pont, ahol az MI igazán felgyorsítja a munkát. Másodpercek alatt összegyűjti a kapcsolódó naplókat, kiemeli a gyanús parancsrészleteket, azonosítja az érintett felhasználókat és rendszereket, majd javaslatot tesz a következő vizsgálati lépésekre. Például ellenőrizzük a szülőfolyamatot, vizsgáljuk meg a hálózati kapcsolatokat, hasonlítsuk össze a fájl hash-értékét ismert mintákkal, vagy keressünk hasonló aktivitást más végpontokon.

Javasolhat, de ne döntsön

Az MI-alapú SOC-automatizáció egyik legnagyobb kockázata a túlzott bizalom. Gyors válaszokat ad, magabiztosnak tűnik, és pillanatok alatt képes összefoglalni egy incidens részleteit. Ettől azonban még nem tévedhetetlen. Ha nem látja a teljes környezetet, hiányos naplókból dolgozik, vagy félreértelmez egy legitim adminisztrátori műveletet, könnyen hibás következtetésre juthat. Ezért nem mindegy, hogy milyen feladatokat bízunk rá.

Alacsonyabb kockázatú automatizmus lehet például egy jegy létrehozása, egy esemény összefoglalása, egy hash-érték ellenőrzése, egy IP-cím reputációs vizsgálata vagy egy értesítés kiküldése. Ezek gyorsítják a munkát, de nem okoznak közvetlen üzleti leállást.

Magas kockázatú művelet viszont egy felhasználó tiltása, egy végpont izolálása, egy tűzfalszabály módosítása, egy szerver hálózatról való leválasztása vagy egy incidens végleges lezárása. Ezeket nem célszerű teljesen automatikusan, emberi jóváhagyás nélkül végrehajtani.

A jó modell nem az, ha az MI dönt helyettünk, hanem az, hogy előkészíti az emberi döntést.

A piros gombot még ne az MI nyomja meg

A human-in-the-loop működés lényege, hogy az MI részt vesz a folyamatban, de a kritikus döntési pontokon emberi jóváhagyás szükséges. Ez különösen fontos olyan környezetekben, ahol egy hibás beavatkozás üzleti kiesést, szolgáltatásleállást vagy adatvesztést okozhat.

Egy jól felépített MI-támogatott SOC-folyamat például így nézhet ki:

Beérkezik egy riasztás. A rendszer összegyűjti a kapcsolódó naplókat. Az MI elkészíti az első összefoglalót, kiemeli az érintett gépet, felhasználót, IP-címet és folyamatot. Ezután javasol egy súlyossági szintet és néhány vizsgálati lépést. Ha az esemény alacsony kockázatú, automatikusan létrejöhet egy jegy vagy belső értesítés. Ha viszont magas kockázatú beavatkozás szükséges a SOC-elemző vagy az illetékes szakember hagyja jóvá a következő lépést.

Ez nem lassítja a folyamatot, éppen ellenkezőleg. Az MI leveszi a maga előkészítő munkát a szakemberek válláról, miközben a legfontosabb döntések továbbra is azok kezében maradnak, akik átlátják az üzleti és technikai összefüggéseket.

Amikor mindenki tartósan otthoni munkára állt át egészen a védettséget biztosító oltások megjelenéséig, a vállalati hálózatok gyökeresen átalakultak. A hagyományos helyi infrastruktúra háttérbe szorult, hiszen a munkavégzés szinte teljes egészében az internetre költözött. A távoli hozzáférések számának növekedése komoly terhelést rótt a központi tűzfalakra és adatközpontokra, miközben a felhasználói élményt rontotta a felhős alkalmazások forgalmának kerülő útvonalakon történő kezelése.

Ezzel párhuzamosan a vállalatok támadási felülete is folyamatosan bővült, egyre nagyobb kitettséget jelentve az újonnan megjelenő kibertámadásokkal szemben. Mindeközben az olyan feltörekvő technológiák, mint az adattudomány, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, fokozatosan beépültek mind a szervezetek működésébe, mind a mindennapi életbe.

Nem az MI a kihívás. A szabályozása.

A mesterséges intelligencia bevezetése egy SOC-ba nem egy újabb szoftver telepítésével kezdődik. A kiindulópont az a kérdés, hogy milyen döntéseket bízhatunk rá, és melyeket nem.

A siker egyik feltétele, hogy pontosan meghatározzuk, hogy milyen adatokhoz férhet hozzá az MI, milyen rendszerekből dolgozhat, milyen műveleteket javasolhat, és mit hajthat végre automatikusan. Ugyanilyen fontos, hogy a döntések utólag ellenőrizhetők legyenek: mit javasolt a rendszer, milyen adatok alapján, ki hagyta jóvá, és mi történt ezután.

Egy MI-vel támogatott SOC csak akkor lehet megbízható, ha működése auditálható. Nem elég gyorsnak lenni, azt is bizonyítani kell, hogy egy adott döntés milyen információk alapján született.

A valódi érték nem az automatizálásban rejlik

Az MI legnagyobb üzleti értéke nem feltétlenül abban mérhető, hogy látványos automatizmusokat hajt végre. Az igazi nyereség az, hogy csökkenti a reakcióidőt, javítja az elemzések következetességét, és tehermentesíti a szakembereket.

Egy jól használt MI-támogatott SOC kevesebb időt tölt ismétlődő manuális adatgyűjtéssel, gyorsabban priorizálja az eseményeket, és átláthatóbb riportokat készít. Ez nemcsak technikai előny, hanem üzleti szempontból is fontos: egy gyorsabban felismert és kezelt incidens kisebb kárt, rövidebb leállást és kisebb reputációs kockázatot jelenthet.

Az MI csak annyira jó, mint a folyamatai

Az MI bevezetésénél a fokozatosság nem hátrány, hanem stratégia. Először olyan feladatokkal célszerű kezdeni, amelyek alacsony kockázatúak, de sok időt visznek el. Ilyen például a riasztások összefoglalása, a naplófájlok értelmezése, az incidensjegyek előkészítése vagy a riportkészítés.

A következő szint lehet az automatikus dúsítás, például IP-reputáció, tartománynév-ellenőrzés, sérülékenységi információk vagy korábbi események keresése. Csak ezután érdemes magasabb kockázatú automatizációban gondolkodni, például előre definiált válaszlépésekben.

A legfontosabb szabály: amit nem tudunk jól leírni folyamatként, azt nem szabad automatizálni. Ha egy incidens kezelése ma is ad hoc módon történik, akkor az MI nem fogja önmagában rendezetté tenni a folyamatot, legfeljebb gyorsabban végig viszi annak hiányosságait.

 

Jövőálló SOC: ember és MI közös munkája

A mesterséges intelligencia nem csodaszer, és nem is a SOC új elemzője. Az igazi értéke abban rejlik, hogy felgyorsítja az elemzést, összekapcsolja a releváns adatokat, támogatja az incidenskezelést, és leveszi a monoton feladatokat a biztonsági szakemberek válláról.

A kritikus döntések felelőssége azonban továbbra is az emberé. Egy felhasználó letiltása, egy végpont izolálása vagy egy hálózati szabály módosítása nem automatizmus kérdése, hanem szakértelmet, üzleti kontextust és megfelelő kontrollt igényel.

A jövő sikeres SOC-ja ezért nem ember nélküli, hanem emberközpontú lesz: ahol az MI felgyorsítja az elemzést, a szakemberek pedig a valóban kritikus döntésekre koncentrálhatnak.

Információbiztonság a hibrid felhő korában

Információbiztonság a hibrid felhő korában

 

Voltak idők, amikor a vállalatok valamennyi informatikai erőforrása – hálózat, biztonság, számítástechnikai kapacitás az alkalmazásokkal és adataikkal együtt – helyben volt elérhető. Volt néhány nomád felhasználó, akik betárcsáztak, amikor távolról hozzá szerettek volna férni ezekhez az erőforrásokhoz.

A későbbiekben valamikor a nagy gazdasági világválság idején a kiszolgálók elkezdtek virtuálissá válni – először helyben, majd egyre több és több vállalati alkalmazás is követte a kiszolgálókat, de már a fejlesztőcégek adatközpontjaiban – és beléptünk a digitális transzformáció korába.

Egy évtizeddel később betört a semmiből egy világjárvány mindenki életébe és a digitális transzformáció hirtelen felgyorsult. A vállalatok már csak felhőből vásároltak alkalmazásokat, a legtöbbjük ott is fejlesztette a sajátjait. Bekerült a felhőbe a vállalati adatok nagy része is, míg a helyi adatközpontok vagy összezsugorodtak, vagy akár teljesen meg is szűntek.

 

Amikor mindenki tartósan otthoni munkára állt át egészen a védettséget biztosító oltások megjelenéséig, a vállalati hálózatok gyökeresen átalakultak. A hagyományos helyi infrastruktúra háttérbe szorult, hiszen a munkavégzés szinte teljes egészében az internetre költözött. A távoli hozzáférések számának növekedése komoly terhelést rótt a központi tűzfalakra és adatközpontokra, miközben a felhasználói élményt rontotta a felhős alkalmazások forgalmának kerülő útvonalakon történő kezelése.

Ezzel párhuzamosan a vállalatok támadási felülete is folyamatosan bővült, egyre nagyobb kitettséget jelentve az újonnan megjelenő kibertámadásokkal szemben. Mindeközben az olyan feltörekvő technológiák, mint az adattudomány, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, fokozatosan beépültek mind a szervezetek működésébe, mind a mindennapi életbe.

Bár legtöbbünk, ha nem is rendszeren, de visszatért az irodába. Laptopjaink csak vezeték nélküli hálózaton fértek hozzá az irodai hálózathoz, akárcsak legtöbb periféria, míg az adatközpontok az adatokkal és alkalmazásokkal szétszóródnak. A kisebb vállalatoknál szinte csak terep és távmunka kezdett létezni, szatellit irodákban egyeztettek az emberek. A régi periméter eltűnt a határok nélküli hálózatokban, mindent és mindenütt védekezni kell az engedélyezetlen elérés, a szolgáltatás-megtagadás, a rosszindulatú kódok és az információk ellopása ellen.

 

Az ipari környezetben sem lett egyszerűbb az élet, a termelési, érzékelési és vezérlési egységek már nemcsak helyben és privát hálózatokon kezdtek kommunikálni egymással és adatot szolgáltatni, hogy a modern életünket feltartsák, hanem az interneten keresztül is, a régimódi eszközök mellett megjelentek az internetre született utódaik is.

Hogyan kivitelezhető az információbiztonság a digitális transzformáció ideje alatt vagy után?

Akinek ismerős ez a történet, de még nem esett túl a vállalkozásával a digitális transzformáción, esetlen túl van rajta, de egy belső felmérés vagy külső audit alatt úgy találta, hogy a működés új formájában másképp kell, hogy védje a vállalat digitális jelenlét – ideértve a hálózatait, a végpontjait, az adatait és a felhasználókat is, azok fizikai helyzetétől függetlenül, miközben növelje a felhasználóinak elégedettségét – van egy jó hírünk, a megoldás létezik – moduláris, együtt tudd nőni a vállalatával, könnyen kiterjeszthető a vállalata fizikai lokációitól függetlenül.

A védelmi funkciók:

  • együtt mozognak a felhasználóinkkal,
  • a forgalom felesleges körbe járatása nélkül,
  • közelebb kerülnek a felhőbe áthelyezett vállalati alkalmazásokhoz és adatokhoz,
  • a felhasználók és adatforgalom számával együtt növekvő számítási erőforrásokkal,
  • mindeközben a házirendeknek megfelelő internetes böngészést figyelemmel kísérve és szabályozva.

Mi van, ha vannak még belső alkalmazások, privát vagy publikus felhőbe?

Régen a vállalat belső erőforrásaihoz az elhanyagolható számú nomád felhasználók virtuális magánhálózatokon fértek hozzá, mikor még a hitelesítésük kiszolgálásához helyi címtárakat használtak a vállalatok az adatközpontokban, az erőforrások elérése pedig számukra, akárcsak a helyben dolgozó felhasználók számára IP-címek alapján kerültek korlátozásra.

Időközben nemcsak a kiszolgálók váltak virtuálissá, de maguk a privát alkalmazások és szolgáltatások is, sőt a legtöbb alkalmazás és szolgáltatás konténerbe került a mikro-szolgáltatások korában. A privát felhőinkben is egy IP-cím mögött több alkalmazás és szolgáltatás lehet manapság, melyek értékes üzleti folyamatokat szabályozhatnak és értékes üzleti adatokat is tárolhatnak. Mindeközben a felhasználói identitások diszperziója és a felhasználói igények változása (mint a vállalati erőforrások elérése nem vállalati eszközökről) az jelenti, hogy új kihívásokkal szembesülünk, amikor a vállalatot érintő digitális fenyegetések száma egyre csak nő és nő. Szerencsére a probléma kezelhető:

  • A felhasználók modern hitelesítésének támogatásával az interneten keresztül is a végpontjaik együttes hitelesítésével, függetlenül a felhasználók típusától.
  • A felhasználók alkalmazás-szintű elérés vezérlésével.
  • M2M identitások hitelesítésével és M2M forgalom vezérlésével.


Mit lehet tenni, ha még a vállalati felhasználóink is több telephelyen ott vannak, néha mozognak köztük, vannak esetleg gyártósorok, raktárak, főhadiszállás mellett kisebb fiókirodák is?

A vállalatnak, ha vannak is még bérelt vonalai és MPLS alapú összeköttetései, azok már legfeljebb csak az adatközpontok közt léteznek. A felhasználók, végpontok, adatok és alkalmazások szóródása miatt sok helyen üzleti internetvonal került bekötésre, tartaléküzemben meg publikus vezeték nélküli hálózatokon érdemes már csak összekapcsolni össze a telephelyeinket.

Minden bonyolultabb lesz, régimódi megközelítéssel szinte kezelhetetlenné válik, felügyeleti és biztonsági szempontok alapján is. A telephelyek közti statikus virtuális magánhálózati kapcsolatok nem tudnak kinyúlni a felhős alkalmazásainkhoz, a felhasználók felhős forgalma pedig már nem kergethető vissza az adatközponti forgalomszűrési berendezésekre az esetleg túlterhelés és a felhasználói élmények degradációjának kockázata miatt.

Hogyan szerezhető vissza a teljes láthatóság és felügyelet, valamint hogyan növelhető a felhasználók elégedettsége a digitális transzformáció után, mialatt a műszaki személyzet sem ég ki?  

  • A hálózati és biztonsági funkciók egyesítésével az eszközök számának redukálása csökkenti a műszaki összetettséget és a költségeket is.
  • A hálózati forgalom központi kezelésével, valamint annak az alkalmazás szintű és felhasználói élmény alapú összehangolt vezérlésével.

Felhőben vagyunk már, védjük a felhőt is, még ha a fizikai infrastruktúrája nem is a mienk?

Egyértelműen igen a válasz. A felhős alkalmazások, amiket a végfelhasználók használnak, tele vannak értékes adatokkal, míg maguk a felhős alkalmazások rendkívül sok beállítási lehetőséget adnak, amelyek rendszeresen változhatnak, bővülnek. Hogy megtalálhassuk és kijavíthassuk az számunkra fontos biztonsági és adatelérési beállításokat központosítva:

  • meg kell ismernünk valamennyi felhős alkalmazásunkat, hogy
  • folyamatosan figyelemmel kísérhessük biztonsági állapotukat kockázat alapú mérésekkel, amelynek az eredményei által
  • a hibás beállításaikat és a túlzott adatmegosztásaikat kell kijavíthassuk.

 

Nem lesz jobb a helyzet, ha egy teljes mikro infrastruktúra is a felhőbe kerül, legyen az éles vagy tesztkörnyezet, ahol az adatok, a számítási kapacitások az adattárolással, alkalmazásokkal és a hálózati eléréssel is a mi felügyeletünk alá kerül, hiszen mindezen komponensek biztonsága is a mi felelősségünkké válik. Védenünk kell a felhős végpontokat és virtuális alhálózatokat. Szerencsére a legtöbb felhőszolgáltató natív eszközkészletet add, de ha több felhőszolgáltatót használunk, a központosított felhőinfrastruktúra:

  • eszköz és beállítás-felkutatás, valamint
  • védelem, felügyelet és javítás is kritikussá válhat.

Ha vannak saját fejlesztésű alkalmazásaink is, továbbá ezek mind konténerekben kerülnek kiszerelésre és mikro-szolgálatásként futnak, ráadásul az üzleti logika mögött többfajta adatbázis és adattároló is található, az adat- és eszközfelkutatás, felügyelet és védelem kiterjesztendő a fejlesztési platformok alatt található:

  • alkalmazásokra és programozási interfészeikre,
  • konténerekre és azok felügyeleti rendszereire,
  • alkalmazások kódjaira, könyvtáraira, fejlesztési és futtatási környezeteire,
  • alkalmazások konfigurációs, hitelesítési és az üzleti logikájuk mögött található végfelhasználói adatokra a platformok szolgáltatójától függetlenül.

Miben tud a Panor a vállalatának segíteni?

 

  1. Felmérjük az információs rendszereinek aktuális kialakítását és állapotát a dokumentációk, diagramok bekérésével, valamint a műszaki személyzet és döntéshozók megismerésével.
  1. Javaslatokat teszünk a vállalata aktuális rendszereinek biztonságos üzemben tartásához, valamint egyedi ajánlatot készítünk a vállalatára szabva a digitális transzformációt támogató hálózati és biztonsági rendszerek megtervezésére, kivitelezésére és támogatására a vállalata számára aktuálisan elérhető humán és pénzügyi kapacitásokat és a kívánt fejlődési ütemét tekintetbe véve.
  1. Folyamatos tanácsadást biztosítunk a vállalata vezetőinek és személyzetének, akár a meglévő és új információs rendszerek folyamatos felügyelete mellett, telekommunikációs, fizikai biztonság, felhő, számítás- és irodatechnikai kérésekben és kérdésekben is.

Megoldásunk az Ön számára

Egységes hálózat és biztonságkezelés a teljes körű védelem mellett a vállalata:

  • helyi infrastruktúrának: Fortinet Security Fabric
  • felhős bérleményeinek, adatainak és alkalmazásainak: FortiCASB-SSPM
  • termelési rendszereinek: Fortinet OT Security
  • felhasználóinak fizikai elhelyzekedésüktől függetlenül: FortiSASE
  • Lézer-pontos precízióval a tervezés, kivitelezés és támogatás alatt: Panor

Fortinet + Panor = modern megoldások, melyek a globális piaci elemzések során az élvonalba kerültek + 11 év az integrátori piacon és rengeteg sikeres közbeszerzéssel és versenyszférás projekttel és maximális ügyfél elégedettséggel futó aktív támogatási szerződésekkel.

SASE, a digitális rugalmasság új alappillére

Ma a munkavégzés helye és az adataink elérésének módja alapvetően különbözik attól, amit korábban megszokhattunk. A tűzfalakkal körülvett, biztonságos iroda leginkább csak egy nosztalgikus emlék.  Ma teljesen természetes, hogy a munkavállalók egy része otthonról, kávézókból, repterekről dolgozik, az adatok pedig nem a pincében lévő szervereken, hanem a felhőben (SaaS, Azure, AWS) találhatók.

Ebben a megváltozott világban a régi biztonsági megoldások már nemcsak lassúak, hanem kockázatosak is. Új koncepciókra, új megközelítésekre van szükség. Ezek közé tartozik a SASE (Secure Access Service Edge), amely nem egyszerűen csak egy újabb szoftver, hanem egy teljesen új megközelítés a hálózatbiztonság kezelésére.

SASE – vezetői szemmel

A SASE mozaikszó a Secure Access Service Edge kifejezésből származik. Erősen leegyszerűsítve:  a SASE az informatikai hálózatot és a kiberbiztonságot egyetlen, felhőalapú szolgáltatásban egyesíti.

A SASE legegyszerűbben úgy képzelhető el, mint egy intelligens, globális autópálya-rendszer, ahol minden felhajtónál (legyen az egy iroda, egy otthoni laptop vagy egy mobiltelefon) automatikusan ellenőrzik az utas jogosultságát, a csomagok tartalmát, és azonnal a leggyorsabb úton irányítják a célja felé. Mindez anélkül valósul meg, hogy a forgalmat egy távoli, központi ellenőrző ponton (a régi vállalati adatközponton) kellene keresztül vezetni.

Miért meghatározó a SASE az IT-biztonságban?

A hagyományos biztonsági modellek határvonalakban gondolkodnak. Aki a falon belül van, abban bízunk; aki azon kívül, azt kizárjuk. De mi történik akkor, ha a cégnek már nincs fizikai határa?

A SASE a biztonságot nem egy helyszínhez, hanem a felhasználóhoz és az adathoz köti.

  1. Zero Trust-szemlélet: A SASE alapelve, hogy „soha ne bízz, mindig ellenőrizz”. Nem számít, hogy az alkalmazott az irodából vagy egy nyaralóról jelentkezik be, a rendszer folyamatosan figyeli a kontextust: ki ő, milyen eszközről dolgozik, és pontosan mihez férhet hozzá.
  2. Központosított védelem a felhőben: Mivel a védelem a felhőben fut, nem kell minden telephelyre drága hardvereket telepíteni. A biztonsági frissítések azonnal élesednek mindenkinél, mindenhol.

A Secure Access Service Edge szerepe: A híd a hatékonyság és a biztonság között

Sok vezető tart attól, hogy a szigorú biztonsági intézkedések lelassíthatják a munkát. A SASE lényege éppen ennek az ellenkezője: a felhasználói élmény javulása mellett gyorsabbá válik a munka.

A régi rendszerekben a távolról dolgozóknak VPN-en keresztül be kellett jelentkezniük az irodába, majd onnan ment ki a forgalmuk az internetre. Ez olyan, mintha Budapestről Bécsbe akarnánk menni, de előtte kötelezően érintenünk kellene Debrecent. A SASE ezt kiiktatja: a felhasználó közvetlenül és biztonságosan kapcsolódik a felhőhöz, a legközelebbi SASE-csomóponton keresztül, ami drasztikusan növeli a sebességet és csökkenti a frusztrációt.

A Netscope SASE megoldása

A piacon számos SASE-szolgáltató érhető el, de a Netskope megközelítése egy kritikus ponton tér el a versenytársakétól: ez pedig az adatok mélyszintű ismerete (Data-Centricity). Míg sok megoldás csak azt ellenőrzi, hogy „ki” és „hova” csatlakozik, a Netskope „érti” is, hogy mi történik az adott alkalmazáson belül. Például a rendszer képes különbséget tenni abban, hogy egy alkalmazott megtekint egy dokumentumot a céges OneDrive-on (engedélyezett), vagy fel akar tölteni egy bizalmas ügyféllistát a saját privát Dropbox-fiókjába (tiltott). Ezt a finomhangolt kontrollt a Netskope saját, globális nagysebességű hálózata, a NewEdge teszi lehetővé, amely minimális késleltetés mellett nyújt teljes körű láthatóságot. Így a döntéshozók számára a Netskope nemcsak egy biztonsági kaput, hanem egy olyan „digitális röntgent” biztosít, amellyel a cég legértékesebb vagyona – az adat – minden pillanatban védve marad, függetlenül attól, hogy az éppen melyik felhőalapú szoftverben mozog.

Hogyan határozza meg a SASE a cég működését?

A SASE bevezetése nem csupán technológiai projekt, hanem egyfajta üzleti transzformáció.

  • Agilitás és skálázhatóság: Egy új iroda nyitásakor vagy egy cég felvásárlásakor nem kell hónapokat várni a hálózati infrastruktúra kiépítésére. A SASE alkalmazásával a biztonságos hozzáférés percek alatt kiosztható.
  • Hibrid munkavégzés támogatása: A „work from anywhere” koncepció fenntarthatóvá válik. A cégvezetés nyugodt lehet, hogy a vállalati adatok akkor is biztonságban vannak, ha az alkalmazott saját eszközét vagy nyilvános Wi-Fi-t használ.
  • Egyszerűsített menedzsment: Az IT-csapatnak nem 15 különböző gyártó eszközeit kell összehangolnia, hanem egyetlen integrált platformon látja a teljes vállalati adatforgalmat és kockázatokat.

Versenyelőny: Miért éri meg ez a cégnek?

A SASE nem költséghely, hanem befektetés a versenyképességbe:

  1. Költségcsökkentés: Hosszú távon megszűnnek a drága bérelt vonalak és a helyszíni hardverek fenntartási költségei. A szolgatásalapú (SaaS) modell kiszámítható havidíjat és alacsonyabb tőkeigényt (CapEx) jelent.
  2. Kockázatminimalizálás: Az adatvédelmi incidensek (adatlopás, zsarolóvírusok) nemcsak anyagi kárt, hanem hatalmas reputációs veszteséget is okoznak. A SASE a legkorszerűbb védelmet (pl. adatvesztés-megelőzés – DLP) nyújtja ott is, ahol a hagyományos megoldások csődöt mondanak.
  3. Gyorsabb döntéshozatal: A rendszerből nyert adatok pontos képet adnak arról, hogyan használják az alkalmazottak a szoftvereket, hol vannak szűk keresztmetszetek, így a vezető valós információk alapján optimalizálhatja a folyamatokat.

Összegzés

A SASE az a technológiai keretrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat modernizálja működését anélkül, hogy feláldozná a biztonságot a rugalmasság oltárán. Ezért a SASE-ra nem informatikai problémaként, hanem a biztonságos növekedés eszközeként érdemes tekinteni.

A jövőben nem azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek a legerősebb falakat építik, hanem azok, amelyek a leggyorsabban és legbiztonságosabban képesek összekapcsolni az embereiket az adataikkal – bárhol is legyenek a világon. A Netskope SASE-architektúrája pontosan ezt a szabadságot és biztonságot garantálja.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mennyire bonyolult a SASE bevezetése egy meglévő rendszerbe?

A SASE egyik legnagyobb előnye, hogy fokozatosan is bevezethető. Nem igényel egyszeri, teljes körű „kitépni és kicserélni” típusú beruházást. Meglévő felhőalapú szolgáltatásaival párhuzamosan építhető ki, így az átállás folyamatos és zavartalan marad az üzletmenet számára.

Kiváltható-e a VPN teljes mértékben a SASE-val?

Igen, sőt, ez az egyik fő cél. A hagyományos VPN lassú, gyakran megszakad és biztonsági kockázatot jelent (ha egy támadó bejut, a teljes belső hálózathoz hozzáfér). A SASE ezzel szemben gyorsabb elérést biztosít és csak a konkrét alkalmazásokhoz enged hozzáférést, nem a teljes hálózathoz.

Milyen konkrét költségmegtakarítást várhatunk vezetőként?

A megtakarítás több forrásból adódik: csökken a telephelyi hardverek (tűzfalak, routerek) száma és karbantartási igénye, kiválthatók a drága bérelt adatvonalak (MPLS), és jelentősen csökken az IT-csapat adminisztrációs terhelése a központosított felhőalapú vezérlés révén.

Okoz-e a SASE lassulást a munkatársak napi munkájában?

Éppen ellenkezőleg. Mivel a Netskope saját, globális nagysebességű hálózatán (NewEdge) keresztül irányítja a forgalmat, a felhasználók gyakran gyorsabb elérést tapasztalnak a felhős alkalmazásoknál (pl. Microsoft 365, Salesforce), mintha a hagyományos vállalati hálózatot használnák.

Mi a különbség a sima felhőbiztonság és a Netskope SASE között?

A legtöbb megoldás csak „kapuőr”, amely engedi vagy tiltja a forgalmat. A Netskope SASE azonban az adatok tartalmát is látja és védi. Képes megakadályozni, hogy érzékeny adatok (pl. hitelkártyaszámok, tervrajzok) illetéktelen kezekbe kerüljenek, még akkor is, ha a felhasználó egyébként jogosult az adott alkalmazás használatára.

A láthatatlan biztonság ereje: 4 meglepő tanulság a Netskope ONE SASE platformról

Nyújthat ma elegendő biztonságot egy kerítés? Ahogy ingatlanunkat sem védhetjük meg ilyen módon, a céges védekezésben sem működik már a hagyományos, hardveralapú hálózati peremvonali megoldások. A váltás a fejlettebb védekezési módokra nem csupán technológiai, operatív, hanem stratégiai kérdés, hiszen  a kockázatkezelés módját határozza meg.  

A felhőalapú szolgáltatások és a hibrid munkavégzés korában a forgalom átvezetése egy adatközponton – az úgynevezett hairpinning – akadályozza a digitális transzformációt.

A modern IT-vezetés előtt álló kihívás egyértelmű: a vállalatoknak nem szabadna választaniuk a robusztus védelem és a felhasználói élmény között. A SASE (Secure Access Service Edge) koncepciója éppen ezt a feszültséget oldja fel a hálózati funkciók (SD-WAN) és a biztonság (SSE) intelligens konvergenciájával. Egyértelmű, hogy a jövő a felhasználók számára láthatatlan biztonságé, ahol a védelem nem akadályozza, hanem észrevétlenül katalizálja az üzleti folyamatokat.

A Netskope ONE SASE egy olyan szoftver, amelyet arra terveztek, hogy egységesítse a hálózatbiztonságot a kiterjedt hálózatokkal. Ez a platform olyan funkciókat tartalmaz, mint a felhőalapú biztonság, a Zero Trust hálózati hozzáférés (ZTNA), a biztonságos webes átjáró (SWG) és a tűzfal. Mindez lehetővé teszi a szervezetek számára az adatok védelmét elosztott környezetekben is.

1. tanulság: A közel nulla panasz mítosza valósággá válik

A kiberbiztonsági megoldások valódi hatékonyságát nem a generált riasztások száma, hanem a transzparencia fejezi ki. Sok szervezetnél a szigorúbb kontroll bevezetése gyakran  a felhasználói panaszok megugrásával és az operatív hatékonyság romlásával jár együtt. A Netskope ONE SASE platformja azonban bizonyítja, hogy a biztonság és a  felhasználói élmény összeegyeztethetők.

A Gartner Peer Insights adatai és a CISO-visszajelzések alapján a Netskope-ra való áttérés után a felhasználói panaszok száma szinte nullára csökkent. Ez kritikus tényező az üzleti folytonosság szempontjából, hiszen egy észrevétlen rendszer mellett a munkavállalók nem keresnek kockázatos kerülőutakat. Az operatív kiválóságot a támogatási rendszer hatékonysága is alátámasztja: a kritikus incidensek feloldási ideje átlagosan mindössze két óra.

Amikor egy biztonsági megoldás teljesen transzparens, és a felhasználók nem tapasztalnak problémákat vagy nem tesznek panaszt, az azt jelzi, hogy a platform jól  teljesít és megfelel az eredeti követelményeknek. Ez éles ellentétben áll az olyan korábbi megoldással, amelyet a folyamatos panaszok miatt le kellett állítani.

2. tanulság: A láthatóság nem a tiltás eszköze, hanem a kontrollé

A hivatalosan nem engedélyezett hardver- és szoftverhasználat, a “shadow IT” elleni küzdelemben a tiltás stratégiája kudarcra van ítélve. A valódi biztonság alapja a mélyreható láthatóság, amely lehetővé teszi a kockázatok tudatos kezelését. A Netskope ezen a területen a Cloud Confidence Index (CCI) adatbázissal nyújt ilyen védelmet, amely több mint 80 000 felhőalapú alkalmazás kockázati pontozását tartalmazza 100-nál is több kritérium alapján. Ez egyedülálló piaci előnyt jelent a felhasználók számára.

A platform szakmai alapját  a Universal Connector framework adja, amely lehetővé teszi az egyedi SaaS és IaaS szolgáltatások teljes körű monitorozását is. Ezáltal a biztonsági csapatok nem csupán látják a forgalmat, hanem kontextus-alapú döntéseket hozhatnak: ahelyett, hogy tiltanák a modern kollaborációs eszközöket, képessé válnak azok biztonságos paraméterezésére, így minimalizálhatják az adatvesztés esélyét.

3. tanulság: Az Egy ereje – Stratégiai egyszerűsítés a TCO jegyében

A modern biztonsági architektúrák legnagyobb ellensége a komplexitás. A Netskope ONE stratégiája a konszolidációra épül, ami közvetlen hatással van a teljes birtoklási költségre (TCO) is. A platform egyetlen single-pass architektúrába sűríti a funkciókat.

Pillér megnevezéseStratégiai funkció és üzleti előny
Zero Trust EngineFolyamatos és adaptív bizalmi modell minden kapcsolódáshoz.
Központi konzolEgységesített irányítás: nincsenek többé silókban ragadt szabályok.
NewEdge hálózatA világ legnagyobb privát SASE-felhője 75+ régióban a minimális késleltetésért.
GatewayHatékony, késleltetésmentes adatfeldolgozás a hálózat peremén.
Egyesített kliensEgyetlen agent kezeli az SD-WAN és SSE funkciókat a végponton.

Ez a megközelítés a hardveres infrastruktúra kivezetése miatt drasztikusan csökkenti a beruházási (CapEx) igényt, miközben az alacsony késleltetésű NewEdge hálózat révén kiemelkedő végfelhasználói élményt biztosít. További előny, hogy a Netskope One SD-WAN továbbá optimalizálja a forgalmat a telephelyek és távoli helyszínek számára, javítva a hálózat megbízhatóságát.

4. tanulság: Zero Trust és AI a generatív korszakban

A mesterséges intelligencia és a titkosított forgalom korában a hagyományos tűzfalak már nem elég hatékonyak. A Netskope Zero Trust Engine-je nem csupán hozzáférést ad, hanem folyamatosan elemzi a kontextust, legyen szó a felhasználó kilétéről, az eszköz állapotáról vagy az adatok érzékenységéről. Az AI-alapú adatvédelem (DLP) képes valós időben dekódolni a felhőforgalmat, felismerve a legkifinomultabb malware-eket és adatszivárgási mintákat is.

Bár a piac jelenleg küzd a generatív AI (például Microsoft Copilot) forgalmának teljes körű monitorozásával, a Netskope folyamatosan bővülő natív integrációi révén orvosolja ezeket a láthatósági réseket. A cél a folyamatos adaptív bizalom megvalósítása, ahol a biztonsági házirend automatikusan igazodik a kockázati szint változásához, legyen szó akár titkosított webes forgalomról vagy komplex felhőalapú API hívásokról.

Összegzés és előrejelzés

A SASE-transzformáció lényege, hogy a biztonság többé nem gátja a fejlődésnek, hanem annak stratégiai alapköve. A Netskope ONE platformja bizonyítja, hogy a technológiai komplexitás visszaszorítása kéz a kézben jár a védelmi szint emelésével.

A Gartner Peer Insights 4.8-as értékelése – ahol a vélemények 80 százaléka ötcsillagos – nem csupán egy statisztikai adat, hanem a piac egyértelmű bizalmi indexe. Egy olyan korszakban, ahol az üzleti sebesség a siker záloga, a láthatatlanul működő, mégis áttörhetetlen biztonsági architektúra az egyetlen fenntartható út.

Többet szeretnél tudni? Gyere el 2026. március 24-i webináriumunkra, ahol szakértőktől kapsz választ minden, a  SASE-val kapcsolatos kérdésedre?

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Mit jelent a láthatatlan biztonság a gyakorlatban?

Azt jelenti, hogy a biztonsági ellenőrzések a háttérben, a felhőalapú NewEdge hálózaton futnak, így a felhasználó nem tapasztal lassulást vagy megszakítást a munkájában, ellentétben a hagyományos VPN megoldásokkal.

Hogyan csökkenti a Netskope ONE a költségeket?

A platform konszolidálja a különálló biztonsági eszközöket (tűzfal, webes átjáró, CASB), így csökkennek a licencdíjak, a hardverigény és az üzemeltetésre fordított munkaórák száma.

Mennyire védi a rendszer a céges adatokat az AI eszközökben (pl. ChatGPT)?

A Netskope AI-alapú DLP rendszere képes felismerni és megállítani az érzékeny adatok feltöltését a generatív AI eszközökbe, miközben engedélyezi az eszközök produktív használatát.

Miért fontos a magyar cégeknek a NewEdge hálózat?

A NewEdge privát hálózat helyi jelenléte (például a közeli bécsi adatpontok) biztosítja, hogy a magyarországi felhasználók forgalma ne kerüljön távoli kontinensekre az ellenőrzés során, így a késleltetés minimális marad.

Mennyi idő alatt orvosolhatók a kritikus hálózati incidensek?

A Netskope támogatási rendszere és az automatizált láthatóság révén a kritikus incidensek feloldási ideje átlagosan mindössze két óra, ami töredéke a piaci átlagnak.

Cisco-jelentés az AI-biztonságról

Az AI technológiák gyors térnyerése új korszakot nyitott az üzleti és ipari alkalmazások számára, ugyanakkor ezzel párhuzamosan jelentősen bővült a támadási felület is. A Cisco, a digitális kommunikáció és ezen belül az hálózati biztonsági megoldások egyik vezető gyártója fontosnak tartotta, hogy átfogó jelentést készítsen a témáról. Az alábbiakban ezt a “The State of AI Security” jelentést foglaljuk össze.

A jelentés egyik fő üzenete, hogy az AI-biztonság nem csupán a hagyományos kibervédelem meghosszabbítása, hanem olyan terület, ami új szemléletet és eszközrendszert követel. Ez kifejezetten az AI-modellek, az AI-infrastruktúra, az AI-alkalmazások és az AI-ellátási lánc biztonságára fókuszál. 

A jelentés célja egy – az AI biztonság viszonylag új területét átfogó – helyzetkép, trendek és ajánlások bemutatása, hogy a szervezetek felkészültebben tudják kiaknázni az AI-nyújtotta lehetőségeket.

Milyen biztonsági veszélyeket jelenthet az AI ?

Az új támadási felület

A jelentés megállapítja, hogy 2024-ben az AI-alkalmazások és -infrastruktúrák elterjedése 72%-os volt, miközben csak a felhasználók 13%-a érzete teljesen felkészültnek magát az AI-biztonság terén. Ez az arány jól mutatja a gyors terjedés és a kockázatok közötti szakadékot.

Az AI rendszer nem egyszerűen csak „új” szoftveres komponenseket jelent, hanem új életciklust, melynek részei a modelltervezés, képzés, finomhangolás (fine-tuning), telepítés, éles működés, monitoring és frissítés. A kiberbűnözők ezt az életciklust több ponton kihasználhatják: ilyenek az adat-manipulációk, a prompt-injekciók, a modell-hátsóajtók (backdoor), az adatkinyerés vagy az ellátási lánc manipulációi.

Ezek az AI-n keresztüli támadások legismertebb típusai

A jelentés külön kiemeli többek között az alábbi támadási típusokat:

  • Prompt-injekció (prompt injection): Olyan manipuláció, amely a felhasználói utasításokat kihasználva a modell nem kívánatos működését idézi elő.
  • Adatmérgezés / adatformázás (Data Poisoning): A modell képzésébe olyan adat kerül, amely hibás vagy rosszindulatú módon torzítja a modellt. CliffsNotes+
  • Adatkinyerés (Data Extraction): Adatlopás a modellből történő kimeneten vagy a belső memóriából.
  • Az infrastruktúra vagy és ellátási lánc elleni támadások: AI-keretrendszerek, GPU-sorok, nyílt forráskódú komponensek kompromittálása – például egy AI-keretrendszer sérülékenysége számos rendszert érinthet.
  • Automatizált támadások, agentikus AI kihasználása: Az AI nem csupán védekezésre, hanem támadásra is használható – például mélyhamisítások (deepfakes), automatizált social engineering útján.

Miért más az AI-biztonság, mint a hagyományos kiberbiztonság?

A Cisco jelentése hangsúlyozza: az AI-biztonság nem ugyanaz, mint a hagyományos, akár több dimenziós IT-biztonság. Az AI rendszer állandóan tanul, változik, adaptálódik, így a támadási felület is dinamikus. Ezen felül az AI-eredmények „outputként” jelentkeznek, döntéseket szolgálhatnak, ezért nemcsak a rendszer működése sérül, hanem az eredmények megbízhatósága is romlik, akár kritikussá is válhat.

AI biztonság: Irányelvek és szabályozási környezet

2024-ben az USA-ban jelentős mennyiségű (700+ darab) AI-hoz kapcsolódó törvényjavaslat, végrehajtási rendelet, partnerségi megállapodás született, amit a szabályozási bizonytalanság jellemzett. A fragmentáltság komoly kihívás a vállalatok számára, mivel nehéz átlátni, hogy milyen követelmények vonatkoznak rájuk.

Nemzetközi szabályozási fejlemények

Az EU-ban 2024 augusztusában hatályba lépett EU AI Act, ez precedensként szolgálhat máshol is. A jelentés rámutat, hogy transznacionális együttműködések (pl. UK-Kanada) is megindultak az AI biztonság témájában. 

A következő időszak fókuszai

A Cisco úgy látja, hogy a jövőben az olyan új fogalmak – mint az AI SBOM (AI Software Bill of Materials), modellkészlet nyomon követése (Model BOM), belső „kockázati regiszter” vezetése – kerülnek fókuszba. A szabályozás már nem csak „opcionális” kérdés lesz, hiszen annak hiánya támadási felületté válhat: a megfelelési hiányosságok kihasználhatóak.

Módszertani kutatás és eredmények

A jelentés nem csupán szabályozásról és fenyegetésekről szól, hanem konkrét kutatásokat is tartalmaz a Cisco AI Security kutatócsapatától.

Jailbreaking és modell-manipuláció

A Cisco kutatói bemutatták, hogy még az „aligned” modellek is sebezhetőek lehetnek algoritmikus jailbreak technikákkal, ahol egy támadó sorozatos promptokat használva kicselezheti a modell védelmi korlátait. 

Fine-tuning és guardrail megsértése

A modell finomhangolása – amely elterjedt gyakorlat az üzleti célú AI rendszerekben – önmagában nem garantálja a biztonságos működést. A tanulmány szerint a finomhangolás bevonhat olyan torzításokat vagy visszaéléseket, amelyeket a vállalati szabályozás nem kezel.

Támadás az adatállományon és kiemelési technikák

Az egyik kutatás a mesterséges intelligenciát tanító adatok mérgezését (poisoning) vizsgálta, a másik pedig az adatok kivonását (decomposition) a tanított modellből. Ez azt mutatja, hogy az AI rendszerek „álcázott” adatvesztésnek is ki lehetnek téve. 

Ajánlások és gyakorlati lépések

A Cisco jelentése végül gyakorlati tanácsokat is ad a szervezetek számára arra, hogyan építhetik be az AI-biztonságot a stratégiájukba. Ezek a következők:

  • AI eszközök életciklus-kezelése: A modellkészítés, finomhangolás, telepítés, monitoring mind biztonsági szempontból kezelendő. Nem elég csak a „deploymentet” védeni.
  • Hozzáférés- és felhasználó-kontroll: Az AI modell- és adathozzáférések szigorú kezelése, autentikáció, végpontvédelem.
  • Modellkészlet (Model BOM) és átláthatóság: Minden modellről legyen nyilvántartás – súlyok hash-értéke, tanító adatok jellege, finomhangolás paraméterei.
  • Kockázati regiszter és auditálhatóság: AI-projektekhez tartozó kockázatok rendszerezettsége, folyamatos felülvizsgálata – legyen külön AI-biztonsági regiszter.
  • Platformszerű védelem: A jelentés szerint a jövő nem a több kisebb „pontmegoldásé”, hanem olyan integrált platformoké, amelyek lefedik az AI teljes életciklusát.
  • Folyamatos kutatás és adaptáció: A biztonsági kihívások gyorsan változnak – ezért a szervezeteknek folyamatosan nyomon kell követniük a kutatási eredményeket és frissíteniük védekezésüket.

Mit jelent az AI-biztonság a gyakorlatban?

Stratégiai perspektíva

Az AI-alkalmazások bevezetése ma már kulcsfontosságú versenyelőnyt jelent, de a Cisco-jelentés azt mutatja, hogy az AI-biztonság kezelésének elmulasztása komoly üzleti és reputációs kockázattá válhat. A szervezeteknek úgy kell tekinteniük az AI-beszerzésre és -alkalmazásra, mint olyan projektre, amely egyszerre technológiai, szervezeti, szabályozási és biztonsági kihívás.

Operatív lépések

  • A vállalatoknak fel kell térképezniük saját AI-eszközeiket és -folyamataikat: hol használják AI-t, milyen modellek vannak, milyen adatokat használnak, milyen külső komponensek (open source, felhő) részei a rendszernek.
  • A biztonsági és IT-csapatoknak együtt kell működniük: az AI-projekt nem pusztán adattudományi feladat, hanem üzletileg kritikus elem, ahol a biztonsági vetület már az elejétől része kell legyen.
  • Prioritásként kell kezelni a modell-védelmet: modell monitoring, anomália-észlelés, guardrailek bevezetése. Az AI-modell már nem „csak” egy szoftverkomponens, hanem olyan entitás, amely folyamatosan tanul – ennek megfelelően a biztonsági kontrolloknak is folyamatosnak kell lenniük.
  • Szabályozási felkészültség: A vállalatoknak tudatosan kell követniük a nemzetközi és helyi AI-irányelveket, és fel kell készülniük arra, hogy az AI-biztonság egy követelménnyé válik, nem csupán javaslattá.

Kockázatcsökkentés

Az AI-biztonság elhanyagolása több kárt okozhat, mint a hagyományos IT-biztonsági problémák: például torz döntések, adatvesztés, jogi megfelelőség hiánya, reputációs kockázatok. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a támadók már most is komolyan célozzák az AI-infrastruktúrát és -ellátási láncot. 

Összegzés

A Cisco „The State of AI Security Report”-ja erőteljes belépő az AI-biztonság témakörébe, amely rávilágít arra, hogy az AI-alkalmazások biztonságos működtetése több, mint kiberbiztonsági kiegészítés — ez már üzleti és stratégiai prioritás. Röviden így foglalhatók össze a kulcsfontosságú pontok:

  • az AI-készenlét (readiness) és az AI-biztonság közötti szakadék gyors csökkentése,
  • az AI-életciklus biztonsági szemlélet szerinti kezelése,
  • a szabályozási változások követése és beépítése,
  • az integrált, platform-alapú védelem kialakítása.

Ha a vállalata AI-projektet indít vagy már futnak AI-alkalmazások, akkor érdemes az alábbi minimum lépéseket megtenni: modell-azonosítás, adathozzáférések auditja, AI-kockázati regiszter létrehozása, és következő lépésként olyan technológiai megoldások bevezetése, amelyek lefedik az AI-infrastruktúra védelmét is. A Cisco jelentése szerint ugyanis a hagyományos védelmi eszközök már nem elegendők az AI korszakában.

Gyakran ismételt kérdések:

Mi a jelentés célja?

A Cisco jelentése azt vizsgálja, hogy milyen új biztonsági kihívásokat hozott az AI-technológiák elterjedése – többek között az AI infrastruktúrák, az AI ellátási lánc és az AI alkalmazások sérülékenységeit – valamint bemutatja a kapcsolódó szabályozási és kutatási trendeket.

Melyek a legfontosabb támadási vektorok az AI rendszerekben?

A jelentés kiemeli az olyan támadási formákat, mint a prompt-injekció, a modell „hátsóajtó” (backdoor) elhelyezése, az adat-poisoning (adatmérgezés), valamint az adatok vagy modellkimenetek kinyerése („data extraction”).

Hogyan állnak a szervezetek az AI biztonsági felkészültség terén?

A jelentés szerint például 2024-ben a megkérdezett szervezetek 72%-a már alkalmazott AI-kapacitásokat, ugyanakkor mindössze körülbelül 13%-a érzete magát igazán felkészültnek az AI-biztonsági kihívások kezelésére.

Mit javasol a jelentés az AI biztonság erősítésére?

A dokumentum több ajánlást is megfogalmaz: például hogy az AI projektek biztonságát már az életciklus korai fázisaiban kezelni kell (modelltervezéstől a telepítésen át az üzemeltetésig), be kell vezetni erős hozzáférés- és felhasználó-kontrollokat, valamint készíteni „modellkészlet nyilvántartást” (Model BOM) és kockázati regisztert.

Kibertámadás után: Ki fizeti a számlát?

Míg 25 éve még leginkább csak az informatikával játszadozó fiatalok “csínytevése” volt, ma már gyakran a cégek létét veszélyeztetik a kibertámadások. Ezek rontják a megtámadott cégek hírnevét, hitelét, de gyakran a működésüket is megbénítják.

A zsarolóvírusok, adatszivárgások, DDoS-támadások vagy épp célzott adathalászatok által okozott anyagi kár évente a százmilliárd dolláros nagyságrendet is eléri, ráadásul ezek a számok évről évre nőnek.

Ki fizeti meg a kibertámadások okozta kárt?

Mi történik akkor, amikor bekövetkezik a baj? Ki fizeti a helyreállítást, a bírságokat, a reputációvesztés következményeit, árbevétel-kiesést vagy éppen az ügyféladatok pótlásának költségeit? A biztosító? A vállalat? A munkavállaló? Netán végső soron a fogyasztó?

A kérdés megválaszolása minden felelős cégvezető és CIO számára kulcsfontosságú.

A legtöbb kibertámadás emberi hiba következménye

A Littlefish elemzése szerint a kibertámadások 95%-a emberi hibából következik be. Ez lehet egy óvatlanul megnyitott e-mail csatolmány, egy új jelszó megosztása vagy épp a kétfaktoros hitelesítés elmulasztása.

A probléma gyökere sokszor nem is a rosszindulat, hanem az információhiány. A munkavállalók jellemzően nincsenek tisztában azzal, hogy akár már egyetlen rossz kattintással is több millió forintos kárt okozhatnak.

Munkavállaló vs. munkáltató: mikor ki fizet?

A magyar munkajog – a Munka Törvénykönyve – világosan szabályozza, hogy a munkavállaló csak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén felel a munkáltatónak okozott teljes kárért. Egy figyelmetlenségből bekövetkező adatszivárgás esetén tehát jó eséllyel nem a dolgozónak, hanem a munkáltatónak kell viselnie a kárt.

Súlyos gondatlanságnak minősül viszont az, ha egy munkavállaló többszöri figyelmeztetés ellenére továbbra is személyes eszközön, védelem nélkül végzi a céges levelezést, mások számára is elérhetően tárolja a jelszavait,  vagyis szándékosan figyelmen kívül hagyja az IT-szabályzatot.

De még ilyen esetben is ritka, hogy egy céges káresemény után bepereljék a dolgozót, hiszen a reputációs kockázat és a munkáltatói felelősségvállalás általában erősebb szempont.

Biztosítás biztonság?

Fizet a biztosító? Igen – néha.

Egyre több vállalat rendelkezik úgynevezett kiber kockázati biztosítással (kiberbiztosítással), ami megtéríti a támadás következtében felmerülő:

  • rendszerhelyreállítási költségeket,
  • jogi költségeket,
  • adatvédelmi bírságokat,
  • ügyféltájékoztatási kiadásokat,
  • vagy épp a zsarolóvírusos váltságdíjat.

A gond csak az, hogy a biztosítók egyre szigorúbb feltételekhez kötik a kifizetést. A legtöbb kárigényt ugyanis elutasítják, ha bebizonyosodik, hogy a vállalat nem tartotta be az alapvető kiberbiztonsági protokollokat – például nem volt rendszeres biztonsági oktatás, nem frissítették időben a szoftvereket vagy nem alkalmaztak többfaktoros hitelesítést.

Ráadásul a hagyományos vállalati felelősségbiztosítás általában nem fedezi a kibertámadások következményeit – ezek külön biztosítási konstrukciókhoz kötöttek.

Mi történik, ha senki sem fizet?

Egy 2023-as IBM tanulmány szerint a kibertámadások okozta károk költségének döntő részét – közvetve vagy közvetlenül – végül a fogyasztók fizetik meg.

Hogyan?

  • Áremeléseken keresztül,
  • Lassabb ügyintézéssel,
  • Romló szolgáltatási színvonallal,
  • Akár személyes adatvesztés formájában.

A vállalat tehát nemcsak saját eredményességét veszélyezteti, ha nem fordít figyelmet a kiberbiztonságra, hanem ügyfelei bizalmát is – ami sok esetben még nagyobb veszteség.

Mennyibe kerül egy támadás?

A GetAstra kutatása alapján egy sikeres kibertámadás átlagosan 200 000 dollárba kerül egy középvállalatnak – de ez az összeg könnyen a milliós tartományba emelkedhet, ha adatvédelmi bírságról, GDPR-ről vagy hosszabb leállásról van szó.

A legtöbb cég azonban még mindig nincs felkészülve egy ilyen helyzetre: nincs incidenskezelési terv, nincsenek biztonságtudatosított kollégák, és a vezetők is gyakran csak a támadás után keresnek megoldást.

Mit tehet a vezető?

1. Tudatosítsa a felelősséget: A kiberbiztonság nem csak az IT-osztály dolga. A hibák többsége az emberi tényezőre vezethető vissza, így minden kolléga bevonása elengedhetetlen.

2. Képezze a csapatot: Évente legalább egyszer legyen kötelező kiberbiztonsági tréning. A social engineering támadások, adathalász e-mailek és jelszókezelés alapjai mindenki számára érthető formában taníthatók.

3. Vizsgálja felül a biztosítási hátteret: Ellenőrizze, hogy a meglévő biztosítás valóban fedezi-e a digitális kockázatokat – ha nem, keressen kiberspecifikus konstrukciót.

4. Dolgozzon ki incidenskezelési tervet: Mit tesz a cég egy támadás első 24 órájában? Ki dönt? Hogyan kommunikálnak az ügyfelekkel? Ezek a kérdések ne a támadás napján merüljenek fel először.

5. Kérjen auditot: Egy független kiberbiztonsági audit feltárhatja a rejtett gyenge pontokat – és megelőzheti a nagyobb bajt.

Büntetés elmaradt megelőzés miatt

A NIS2 bevezetése új megközelítést hozott. Eszerint a Hatóság (Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága)

Bírságolhatja a szervezetet: bírságot szabhat ki, ha a az nem teljesíti az NIS2 szerinti kötelezettségeit (pl. kockázatkezelés, incidensjelentés, auditálás). Ennek a bírságnak a mértéke elérheti a 10 millió eurót / az éves árbevétel 2%-át, ami komoly elrettentő erővel bírhat,

  • Bírságolhatja a vezető tisztviselőket (egyéni felelősség), ha a vezető nem gondoskodik a megfelelő kiberbiztonsági intézkedésekről. Akár személyes felelősségre vonás is lehetséges. (Ez akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után, ha súlyos gondatlanság vagy szándékos mulasztás áll fenn  – pl. ha tudatosan nem jelentettek egy súlyos incidenst).
  • Bírságolhatja a külső szolgáltatók (pl. IT-szolgáltatók, MSSP-k):
  • Ha a szolgáltató hibájából következik be a támadás vagy a szabályozás megsértése, szerződéses és polgári jogi felelősség is felmerülhet.

Mindezek csak az NIS2 törvényeben megnevezett, a szabályozás alá tartozó szervezetekre vonatkoznak.

Összefoglalás: Aki nem fizet megelőzésre, az fizet majd a károkra

A kibertámadások nem a jövő problémái – már rég itt vannak. A kérdés nem az, hogy lesz-e támadás, hanem az, hogy mikor, és hogy a cég felkészült-e rá.

Aki most nem ruház be a megelőzésbe – oktatásba, biztosításba, protokollokba –, az nagy valószínűséggel a sokszorosát fogja fizetni utólag.

Gyakran Ismételt Kérdések a kibertámadások okozta károk megtérítéséről

Kinek a felelőssége, ha egy kolléga hibájából történik kibertámadás?

A legtöbb esetben a munkáltató felel a munkavállaló hibájáért – kivéve, ha a dolgozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. Magyar jog szerint a munkavállaló csak ilyen esetben köteles megtéríteni a teljes kárt. Ezért kulcsfontosságú a világos belső szabályozás és a rendszeres biztonságtudatossági képzés.

Milyen esetekben téríti meg a biztosító a kibertámadás okozta kárt?

A kiberbiztosítás csak akkor fizet, ha a vállalat betartotta a szerződésben meghatározott minimális biztonsági követelményeket – például voltak frissítések, mentések, oktatások és incidenskezelési terv. Ha ezek hiányoznak, vagy az emberi hiba egyértelműen elkerülhető lett volna, a biztosító elutasíthatja a kártérítést.

Milyen kárt okozhat egy kibertámadás egy magyar középvállalatnál?

Egy sikeres támadás akár több tízmillió forintos veszteséget is okozhat. Ide tartozik az IT-rendszer helyreállítása, az esetleges bírságok (pl. GDPR), a kieső árbevétel, valamint az ügyfelek elvesztése. A nemzetközi átlag 200 000 dollár körül mozog – hazai környezetben ez reális veszteség lehet.

A vállalati felelősségbiztosítás is fedezi a kibertámadás okozta károkat?

Nem feltétlenül. A hagyományos vállalati felelősségbiztosítás nem minden esetben terjed ki kibertámadásokra. Erre külön kiberbiztonsági kiegészítő biztosítást vagy dedikált kiberbiztosítást kell kötni. Fontos, hogy a fedezeti kör és a kizárások pontosan ismertek legyenek.

Meg lehet előzni a kibertámadások többségét?

Igen, a támadások több mint 90%-a megelőzhető lenne megfelelő biztonsági intézkedésekkel és képzéssel. A legnagyobb gyengeség továbbra is az emberi tényező: jelszókezelési hibák, óvatlan kattintások, tudáshiány. A technikai védelem mellett az oktatás és a tudatosítás a legjobb befektetés.

Sérülékenységvizsgálat – Ezért szervezd ki ezt a tevékenységet előfizetéses biztonsági műveleti központba!

Minden szoftvernek vannak sebezhetőségei, a hibás konfigurációtól a szoftverhibákig, ezért a szervezeteknek folyamatosan látniuk kell ezeket a gyengeségeket a rendszerükön.

Hogy miért? Átlagosan 6 percenként egy internetes rendszert vizsgálnak át kívülállók, akik felderítést végezhetnek és tesztelhetik a hálózatokat a sebezhetőségek keresésére.

Az NCSC szerint a biztonsági incidensek legnagyobb oka a sérülékenységek kihasználása, ezért olyan fontos, hogy a szervezetek rendelkezzenek egy sebezhetőség-kezelési folyamattal. A szervezet információbiztonsági helyzetének ezt az alapvető elemét azonban számos okból nehéz lehet házon belül kezelni.

A biztonsági szakemberek 83%-a aggódik a sebezhetőségi vizsgálatok közötti biztonsági rések miatt, azonban világszerte a szervezetek kevesebb mint 40%-a ellenőrzi rendszerét legalább hetente (SANS Network); a CIS ajánlása szerint. Ezeknek a számoknak az oka lehet, hogy az informatikai részlegek jelenleg túlterheltek és más jellegű problémákkal is foglalkozniuk kell, így egyáltalán nem vagy olyan gyakran nem végeznek sebezhetőségi vizsgálatokat, mint kellene. A felügyelt sebezhetőségi megoldás legfontosabb előnyei:

  • Láthatóság biztosítása – a rendszereken lévő sérülékenységek típusainak és elhelyezkedésüknek a meghatározása. Ez a szolgáltatás használható intelligenciát biztosít.
  • Sebezhetőségek kontextusba helyezése – A javítási lépések priorizálása és egy elképzelés arról, hogy mi az, ami valóban veszélytelen és mi nem, összefüggésben tartva a támadási lehetőségekkel és azok lehetséges hálózati útvonalaival.
  • Cselekvés – Konkrét intelligencia, amely lehetővé teszi a technikai csapatok és a rendszergazdák számára, hogy proaktív megközelítést alkalmazzanak a sebezhetőségek javításában, hogy eszközeik és adatkészleteik védve maradjanak.
  • Csökkentett függőség a belső erőforrásoktól.
  • Az elszámoltathatóság csökkentése.
  • Számos szabályozás és intézkedés segítése, mint például a Cyber Essentials, a SOX és a JSOX.
  • Az emberi erőforrások kiosztásának kedvezőbb kiosztása a szükséges területeken.
  • Audit megfelelőség – a sebezhetőségek kezelésének kiszervezése segíthet azonosítani a szoftverrel kapcsolatos bármely olyan meg nem felelést, amelyet egy kész sebezhetőség-ellenőrző eszközzel elmulasztottak.

Összességében elmondható, hogy a modern szervezetek számára létfontosságú annak ismerete, hogy milyen biztonsági rések vannak a hálózaton, és melyek azok, amelyek azonnali intézkedést igényelnek. A sebezhetőségek kezelésének folyamatos folyamatnak kell lennie, és ez sok időt vehet igénybe, amelyet a szervezetek informatikai részlegei nem mindig tudnak biztosítani.

cyber security team

Sebezhetőségek kezelhetősége:

A sérülékenységkezelés az új biztonsági információk megszerzésének, értékelésének és az azokkal kapcsolatos intézkedések megtételének folyamata a sérülékenységek azonosítása, azok javítása, ezzel együtt a sikeres támadások lehetőségeinek minimalizálása érdekében. Négy magas szintű folyamat létezik, amelyek tartalmazzák a sebezhetőségek kezelését:

  1. Felfedezés
  2. Jelentés
  3. Priorizálás
  4. Válaszlépés

Amit nem látunk, azt nem tudjuk megvédeni, ezért a szervezeteknek naprakész információkra van szükségük a rendszerükön lévő összes eszközről és szoftverről. Az eszközök leltárának létrehozása lehetővé teszi a szervezet számára, hogy jelentést készítsen a javítást igénylő sérülékenységekről. Azonban nem minden sebezhetőség egyenlő, vagy nem jelent azonos mértékű kockázatot. Fontos, hogy a jelentett sebezhetőségeket egy prioritási mátrixba sorolják, amely beépül a sebezhetőségkezelési folyamatokba – lehetővé téve a vállalkozások számára, hogy először a legkritikusabb sebezhetőségekre reagáljanak. A sebezhetőség kezelésének folyamatos folyamatnak kell lennie, mivel a forrásadatok csak olyan jók, mint a legutóbbi frissítés vagy frissítés során.

A sebezhetőség-kezelés javítja a szervezet információ-biztonsági helyzetét. Ha azt képzeli, hogy a vállalkozása egy ház, az ablakok és ajtók bezárásának folyamatos ellenőrzése javítja a biztonságot, és megnehezíti a bűnözők hozzáférését. A folyamatos sebezhetőség-kezelés mérsékelheti a hálózat sérülékenységei által jelentett kockázatokat.

Az idő értékes erőforrás, ezért spórolja meg azt a pénzével együtt attól, hogy túl későn javítja a hálózatot érintő magas kockázatú kiaknázható sebezhetőségeket azáltal, hogy proaktívan figyeli IT-területe gyengeségeit. A proaktív vizsgálati jelentések zaján keresztül szűrve megtalálják a legkritikusabb sebezhetőségeket, mely lehetővé teszi a biztonsági rések gyors felszámolását, mielőtt a hackerek belépnének. Átlagosan 256 napba telik egy rendszer rosszindulatú kompromittálása vagy egy sebezhetőség kihasználása (Ponemon Research). Ha a rendszerinformációk könnyebben elérhetők a folyamatos sebezhetőségi megfigyelés során, az IT-részlegek jobb képet kapnak a környezetről, jobban kontextusba helyezhetik a sérülékenységeket, és azonosíthatják azokat, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik. A Center for Internet Security (CIS) más információbiztonsági keretrendszerekkel együtt a folyamatos sebezhetőség kezelést a kockázati és irányítási programok szerves részeként azonosítja.

Napjaink sebezhetőség vizsgálatainak le kell fednie a vállalatok valamennyi információs rendszerét, mint:

  • Helyi és felhős infrastruktúrát és alkalmazásokat,
  • Fejlesztői környezeteket,
  • Alkalmazásokat, adatbázisokat és adatokat,
  • Digitális identitásokat.

A védekezési oldalt tekintve tudnunk kell, mely sebezhetőséget lehet kiaknázni, milyen nehéz a sebezhetőséget kihasználni és milyen üzleti károkat lehet a sebezhetőségek kiaknázásával okozni:

A kiaknázhatóság függ attól, hogy hibás konfigurációról vagy egy kód futtatásáról beszélünk. Hibás konfigurációkat ki lehet javítani, míg a szoftveres sebezhetőségek a rendszerek naprakészen tartásával, frissítésével és hibajavítási csomagok telepítésével megszüntethetőek. Amennyiben ismert a támadási metódus, de a javítás még nem elérhető, mind a hálózaton, mint a végpontokon behatolás elhárító rendszereket használhatunk a sebezhetőségek kiaknázására irányuló hálózati forgalom csomagjain. Ismeretlen támadások ellen pedig a fájlok biztonsági térben történő futtatása segíthet statikus és dinamikus elemzéssel és elemzési döntéssel kiegészítve, még mielőtt azok célhoz elérnének.   A sebezhetőség-kezelés egyik nagy előnye, hogy az IT-nak is segít a rendszerek életciklusának követésében, így egy elavult rendszer kicserélése rendkívül sok sebezhetőséget megszüntethet – ez nyilván IT-rendszerben egyszerűbben megvalósítható, akár 1-1 cserével, ha a legújabb rendszerverzió már nem kompatibilis a meglévő szoftver-hardver kombinációval és nem elérhető további biztonsági frissítés sem. Ipari környezetben, ahol a régi termelési rendszerek nem redundánsak, nincs hozzájuk teszteszköz, valamint a rendszerek elérhetősége prioritást élvezz mindenekfelett, ott az eszközcsere helyett az OT specifikus protokollokat értő behatolásfigyelő és elhárító rendszer beépítése javasolt.  

A kihasználhatósági nehézség a célrendszer logikai elhelyezkedésétől és a sebezhetőség kihasználásához szükséges tudástól függ. Ami az interneten látszik, azt könnyebb megtalálni és megtámadni, mint azokat a rendszereket, amik eléréséhez át kell jutni a periméter védettebb részén. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mind Észak-Dél és Kelet-Nyugat irányban ne lehetne oldalirányú mozgassál átjárni a különböző biztonsági zónák, rendszerek, alkalmazások, adatok és identitások közt. Nem minden sebezhetőség kiaknázható és nem minden kiaknázott sebezhetőséget lehet láncreakcióba hozni virtuális informatikai fegyver készítésére. Mindig legyen ott a kérdés a fejünkben, hogy mekkora erőforrást igényel a támadók számára a sebezhetőség kiaknázáshoz szükséges adatok beszerzése, valamint szükséges eszközök kifejlesztése, amennyiben azok még nem elérhetőek.

Az üzleti kritikusság pedig a sikeres végrehajtás okozta rendszerkiesés, információvesztés vagy adatszivárgás által elő idézhető lehető legmagasabb kárértéhez kapcsolódik.  Gondoljuk végig, mennyire fontos számunkra a megadott rendszer üzleti szempontból, mennyi mindenhez van hozzá kötve, továbbá a sebezhetőségek kihasználása milyen következményekkel járhat közvetlenül a megtámadott rendszerre, valamint közvetetten a támadás folytán megtámadott támogató rendszereire.

A meggyőződés ereje

Ha nemcsak ellenőrző listákat szeretnénk letudni, hanem biztosan tudni szeretnénk, hogy a védelmi mechanizmusok a sebezhetőségeink kiaknázása ellen működnek, akkor, folyamatosan felügyeljük belső és külső kitettségünket az alábbi módszertan segítségével:

  1. Értsük meg a támadási felületünket
  2. Találjuk meg a digitális eszközeinket a támadási felületünkön
  3. Rendeljünk üzleti fontosságot a digitális eszközeinkhez, valamint skálázzuk a sebezhetőségeik veszélyességét
  4. Ismerjük meg a sebezhetőségeinket, gyakorlati kiaknázhatóságukat, a támadási láncokban betöltött szerepüket, valamint az általuk okozható potenciális károkat a meglévő technológiai, emberi és folyamatszintű védelmi képességek ellen
  5. Mozgósítsuk a technikai és emberi erőforrásokat, hogy hatásos döntéseket hozhassunk a sebezhetőségek eltüntetéséről vagy kihasználhatóságuk megakadályozásáról a kapott adatok és számításba vett lehetséges kockázatok mentén
cyber security

 

 

Az egészségügy transzformációja- az IT Infrastruktúra már életeket ment

Az egészségügy digitalizációja már nem kérdés, hanem rekordsebességgel zajló, létfontosságú folyamat. Akár emberi életek múlhatnak azon, milyen gyorsan, pontosan, átláthatóan áramlik az információ. Miközben a világ különböző területei eltérő ütemben és fókuszokkal haladnak ezen az úton, Kína már magasabb ligában játszik.

Ők egészségügyi ökoszisztémákat építenek.

Mikor idén májusban a Huawei Healthcare Digital Transformation Forum-on jártunk Shenzenben gyorsan világossá vált, hogy ők már rég nem különálló technológiai eszközökben gondolkodnak. Rendszer, architektúra, partneri kapcsolódások- ezt teremtették meg, és igyekeznek alkalmazni a gyakorlatban is. A konnektivitás és zökkenőmentes egészségügyi adatkörforgás a cél.

30%-kal gyorsabb, 98%-os pontosságú- mi az?

Az rendezvényen bemutatott esettanulmányokból világos lett számunkra: a Huawei digitális kórházi rendszerei gyakorlati szinten is működőképesek.

Ezt bizonyítja egyik kulcsfontosságú referencia projektje is, amely Shenzen hárommillió lakost számláló kerületéhez, Longganghoz kötődik. 12 kórház, 47 rendelő üzemel jelenleg, így a méret és komplexitás miatt ideális terepet biztosított a Huawei masszív integrációs megközelítéséhez.

A projekt alatt a helyi egészségügyi hatóság (Longgang Health Comission) létrehozta a Huawei partnereként azt a felhőalapú képalkotó rendszert, amely valós időben továbbítja a CT-, MRI- és ultrahangfelvételeket a szakorvoshoz, mindezt AI-támogatott kiértékelésssel 98%-os pontossággal.

Online hozzáférhető eredmények, hatékony döntéshozatal, átlátható ellátás.

A napi több, mint 1000 vizsgálat kezelése ellenére a rendszer másodpercek alatt képes a felvételek továbbítására, 30%-kal rövidebb diagnózisalkotási időt eredményez és pontosabb szakmai döntéseket.

Huawei szentháromság: infrastruktúra – AI- adatintegráció

A világvállalat egészségügyi alaptézise három rétegre épül:

  1. Sziklaszilárd infrastruktúra ( 10 Gbps, Smartcache 2.0., stb.)
  2. Intelligens adatelemzés (képalkotás, döntéstámogatás AI segítségével)
  3. Egységesített adatstruktúra (Data Lake)

Ez az architektúra mára több, mint 1200 kínai kórházban bizonyítottan működik, a Huawei pilot programjai pedig már Európa felé is kacsintgatnak.

Ökoszisztéma, nem eszköz: stratégia

Hazai léptékkel mérve Kína utolérhetetlen, legyen szó tempóról, volumenekről vagy fejlesztési forrásokról.

De talán nem is ez az elsődleges cél.

Azonban a rendszerszintű, komplex, ökoszisztémában történő gondolkodásmód átvitelét és integrálását kötelességünknek érezzük.

Mert mi nem csak “hálózatot építünk.”

A digitalizáció segítségével stabil, skálázható , biztonságos alapokra épülő rendszereket teremtünk meg, legyen szó egészségügyről, ipari környezetről, vagy államigazgatásról.

És ezt akkor is beteljesítjük, ha nálunk a kisebb, hazai pályán mások a feltételek.