Így készülj fel a NIS2 auditra!

NIS2. Vajon ki az az informatikai vezető, aki ne ismerné ezt a rövidítést?

Röviden: A NIS2 egy irányelv, aminek célja az EU kibervédelmi képességeinek megerősítése a folyamatosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben.

A NIS2 nálunk nagyjából 4000 céget érint közvetlenül. Ha nem teljesítik a NIS2 követelményeit, amit egy NIS2 audittal ellenőriznek, akkor a cég és annak vezetője is nagyon súlyos bírságra számíthat.

A jelek szerint azonban sok érintett szakember és cégvezető úgy volt ezzel, mint a laikus közönség a Födhöz közeli aszteroidákkal: “Még sok idő, mire ideér, talán addig eltérül, vagy a légkörbe lépve elég.”

Nos, a NIS2 esetében nem így történt. Az egész valóban messziről indult, a teljes nevén (amit senki sem használ) Network and Information Systems Directive 2 irányelvet az EU 2021. december 27-én hirdette ki és 2023. január 16-án lépett hatályba.

Hogy akkor miért mostanában riogatják ezzel az érintett cégeket? Az EU tagországai némi haladékot kaptak arra, hogy a NIS2 irányelveit saját jogrendjükbe ültessék át, de a legtöbben nem tartották be az előírt határidőt. Magyarország végül 2024. december 17-én fogadta el azt az új törvényt, ami 2025. január 1-jén lépett hatályba.

Felkészülés a NIS2 auditra.

Szerencsére nem kell tartani attól, hogy a kiberbiztonsági felügyeletet ellátó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) emberei napokon belül kopogtatnak a céged ajtaján. Először is, az elfogadott törvény nem vonatkozik mindenkire. Elsősorban az 50 főnél nagyobb, vagy 10 millió eurót meghaladó cégek, illetve a fontos szolgáltatók – a Postától a  hulladékfeldolgozókig – esnek a NIS2 hatálya alá. (Ha még mindig nem vagy biztos benne, hogy a céged érintett-e a témában, érdemes tanulmányoznod ezt az infografikát. 

A NIS2 alá eső cégeknek december 31-ig maradt ideje, hogy teljesítsék  az előírt követelményeket, vagy pótolják a feltárt hiányosságokat.

“A NIS2 audit már egy folyamat vége. Erre már sokkal korábban el kell kezdeni a felkészülést.”

Felkészülés a NIS2 auditra

Bár egyesek azt gondolják, hogy a NIS2 csupán “papírok kitöltögetéséről szól”, egyáltalán nem így van. A NIS2 megfelelőség alapja a jól megtervezett, kitűnően működő kiberbiztonsági rendszer. Ezt követheti a kiberbiztonsági hiányosságokat feltáró GAP analízis, az adathalász-, illetve kibertámadás-szimulációk.

Hazánkban nagyjából 500 szakember rendelkezik IT-biztonsági auditor képzettséggel, de csak egy részük felel meg a NIS2 követelményeinek. A céged tehát csak az SZTFH honlapján szereplő auditorok közül választhat.

Út az auditálás felé

Ahhoz, hogy a céged sikeresen vághasson bele a NIS2 auditba, alaposan fel kell készülni. Ennek fontos része a megfelelő eszközök és szoftverek beszerzése, beüzemelése, de legalább ilyen fontos az informatikus kollégák és a cég vezetőinek folyamatos kiberbiztonsági képzése. 

A Panor tanácsadással és előzetes audittal ebben is segíti a cégedet. Így még idejében felfedhetők az esetleges problémák és a “hivatalos” audit előtt orvosolhatók azok.

A 2025-i NIS2 audit mindenki számára különleges lesz, hiszen idehaza először kerül erre sor. A következő átvilágításra csak 2 év múlva lesz, így már kevesebb bizonytalansággal, nyugodtabban lehet majd belevágni.

Gyakran Ismételt Kérdések – NIS2 audit

Milyen cégekre vonatkozik a NIS2 irányelv?

A NIS2 elsősorban az 50 főnél nagyobb, vagy 10 millió eurót meghaladó árbevételű cégekre, valamint a létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozik.

Mikor kell teljesíteni a NIS2 követelményeit?

A cégeknek 2025. december 31-ig van idejük teljesíteni a NIS2 előírásait és pótolni az esetleges hiányosságokat, hogy elkerüljék a bírságokat.

Mit tartalmaz egy NIS2 audit?

Az audit során ellenőrzik a cég kiberbiztonsági rendszereit, az alkalmazott védelmi intézkedéseket, valamint az esetleges sebezhetőségeket egy GAP analízis és szimulációk segítségével.

Ki végezheti el a NIS2 auditot?

Csak az SZTFH által jóváhagyott, hivatalosan regisztrált auditorok végezhetik el a NIS2 auditot. A megfelelő szakember kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres megfelelés érdekében.

Megéri az IT biztonságba fektetni?

Szakértői becslések szerint 2025-ben világszerte 10,5 milliárd dollár kárt okoznak majd a kiberbűnözők. 2023 első negyedéve és 2024 hasonló negyedéve között csaknem megduplázódott a zsarolóvírus-támadások száma. Miközben 2001-ben óránként még csak 6 ember esett a kiberbűnözés áldozatául, 2021-ben ez a szám már 97 volt.

A riasztó adatok még hosszan sorolhatók, de a lényeg egyszerűen megfogalmazható: a kiberbűnözés dinamikusan fejlődő “iparág”, aminek a növekedése a következő években is gyorsulni fog.

Senki sincs biztonságban

Míg korábban leginkább a nagy és fizetőképes cégekre irányult a hackerek figyelme, ma már szinte válogatás nélkül érik a kicsiket és nagyokat is a támadások. A Statista adatai szerint a leginkább veszélyeztetettek a gyártó cégek, de dobogósok a pénzügyi cégek és az egészségügy is. 

A “hőskorral” szemben jellemzően már nem a behatolás ténye, a szakmai bravúr, hanem a pénz a fő motiváló tényező. (Ezért is a zsarolóvírus ma a kiberbűnözők kedvenc eszköze.)

A kár mértéke

Egy kibertámadás okozta kár több tételből adódik össze:

  • az ellopott, elérhetetlenné tett, megsérült információk értéke,
  • a rendszerek sérülése miatt kiesett munkaidő,
  • a helyreállításhoz szükséges idő (átlagosan 35-50 nap),
  • reputációs veszteség.

A cégek többsége nem veri nagydobra, ha feltörik rendszereiket. Félnek tőle – joggal – hogy ezzel romlana a megítélésük. Így viszont nehezen jutunk pontos adatokhoz.

Hogyan térül meg az IT biztonságba fektetett pénz?

Sokan hajlamosak a biztosításhoz hasonlítani az IT biztonságot: ha nem történik semmi baj, “felesleges” volt a költés. Miközben azonban egy baleset, egy tűzkár vagy egy betörés valószínűsége viszonylag alacsony, az erősen automatizált, AI eszközöket is használó kiberbűnözők folyamatosan, aktívan keresik a gyenge, támadható pontokat. A nem védekezés leginkább az orosz ruletthez hasonlítható. Van, aki megússza, de van, aki nem.

Az IT biztonsági költések megtérülése

A biztonságnak ára van. A pénzügyi vezető vagy a CEO pontosan tudja, mennyibe kerül ez a biztonság, de tudni akarja azt is, mekkora ennek az IT biztonságba fektetett pénznek a megtérülése.

Kalmár István
IT architect, CISO

“Amíg nem következik be a baj, nehéz megmondani, mekkora lenne egy IT-biztonsági esemény okozta kár. A saját tapasztalat helyett itt  is érdemes más kárából tanulni.”

Az IT-biztonságra fordított pénz akkor tekinthető megtérülő befektetések (ROI), ha a biztonsági résekből eredő potenciális pénzügyi veszteségek csökkenését eredményezi. Ezt kifejezetten a biztonsági beruházások megtérülése (ROSI) segítségével mérik.

A ROSI kiszámításához a szervezeteknek fel kell mérniük a biztonsági intézkedések bevezetésének költségeihez képest az elkerült biztonsági jogsértések költségeit. Ehhez meg kell becsülni az egyes kiberbiztonsági fenyegetések éves várható veszteségét (Annual Loss Expectancy, ALE), amely az adott fenyegetésből származó, évente várható pénzügyi veszteséget jelenti.

Ha például egy vállalat olyan kiberbiztonsági intézkedésekbe fektet be, amelyek megakadályozzák a biztonsági résből eredő potenciális 100 millió forintos veszteséget, és ezen intézkedések költsége 10 000 forint, akkor a befektetés jó megtérülésnek tekinthető.

A ROSI kiszámítása azonban kihívást jelenthet, hiszen nehéz megjósolni a biztonsági incidensek éves előfordulási arányát, valamint a biztonsági intézkedések különböző iparágakban és régiókban eltérő hatékonyságát.

A szervezeteknek a pénzügyi mérőszámokon túl a biztonsági beruházások szélesebb körű előnyeit is figyelembe kell venniük, mint például a jobb megfelelés, a csökkentett állásidő és a jó hírnév.

Összefoglalás

Alacsony belépési küszöb, mérsékelt rizikó. Kitűnő jövedelmezőség. Ezekkel a jellemzőkkel könnyű megérteni, hogy a kiberbűnözés egyre terjed. Az egyre nagyobb kitettség miatt a védekezés elkerülhetetlen. Az IT-biztonsági költések a legjobb megtérülési befektetések közé tartoznak.

Gyakran ismételt kérdések

Miért válik egyre sürgetőbbé az IT biztonságba történő befektetés a mai üzleti környezetben?

A kiberbűnözés dinamikusan növekszik, a támadások száma és az általuk okozott károk pedig napról napra nőnek. Ezért hatékony a  védelem a súlyos anyagi veszteségek elkerülése érdekében elengedhetetlen.

Hogyan mérhető a kiberbiztonsági beruházások megtérülése, és mi az a ROSI?

A megtérülést az elkerült veszteségek és a biztonsági intézkedések költségeinek arányával számolják, amit a ROSI (Return on Security Investment) képlettel – (Előnyök – Költségek) / Költségek x 100% – mérnek.

Milyen anyagi károkat okozhat egy kibertámadás, és milyen tényezők befolyásolják ezek mértékét?

A károk az ellopott vagy megsérült információk értékéből, a kiesett munkaidőből, a helyreállításra fordított időből (35-50 nap) és a reputációs veszteségből adódnak. Ezek mértékét a támadás típusa és a meglévő védekezési intézkedések hatékonysága befolyásolja.

Miért nem csak a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek is egyre inkább célpontjai a kiberbűnözők támadásainak?

A modern, automatizált és AI eszközöket használó támadók nem válogatnak méret szerint, így a kisebb cégek – gyakran gyengébb védelemmel – könnyebb célpontokká válnak.

Milyen egyéb előnyökkel jár az IT biztonságba való befektetés a pénzügyi megtakarításokon túl (például a jó hírnév és a csökkentett leállási idő)?

Az IT biztonsági beruházások javítják a vállalat hírnevét, növelik a megfelelőséget, csökkentik a leállási időből eredő kiesést, és hozzájárulnak az üzleti folytonosság fenntartásához.